Donald Trump amerikai elnök szerint hamarosan döntést kell hoznia arról, milyen irányt vesz az Egyesült Államok Iránnal folytatott háborúja. Az elnök nem zárta ki a nagyszabású katonai műveletek újraindítását sem, miközben Washingtonban egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a hónapok óta elhúzódó konfliktus jelenlegi formájában hosszú távon nehezen fenntartható.
Trump az Axiosnak adott interjújában úgy fogalmazott, egy jelentős döntési ponthoz érkezett.
„Fontos döntést kell hoznom. Be akarok-e avatkozni, és megsemmisítem-e őket (az iráni rezsim vezetőit), vagy sem? Ez egy fontos döntés. Velem bármi megtörténhet” – mondta.
Az elnök nyilatkozata néhány nappal azelőtt hangzott el, hogy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés magas szintű ülésszakának idején találkozik az Öböl-menti országok vezetőivel. A tervek szerint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán képviselőivel egyeztet az iráni háború következő szakaszáról.
Trump az Öböl-menti országokat is meghallgatná
A találkozó jelentőségét növeli, hogy egy újabb széles körű amerikai katonai fellépéshez Washington számára kulcsfontosságú lehet a térségbeli partnerek hozzáállása.
Trump azt mondta, közvetlenül szeretné hallani, miként látják a helyzetet az érintett országok.
„Tudni akarom, hol tartanak és hogyan boldogulnak. Sokat védtem őket” – fogalmazott.
Az Axios szerint az amerikai elnök és tanácsadói egy háború utáni regionális stratégián is dolgoznak, miközben az amerikai haderő jelenlegi közel-keleti jelenlétét az év végéig fenn kívánják tartani arra az esetre, ha ismét nagyobb katonai műveletekre lenne szükség.
A háború „se háború, se béke” állapotba kerülhet
Trump az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, hogy reményei szerint közeledik a háború vége. Szeptember 16-án úgy fogalmazott, bízik abban, hogy már a konfliktus utolsó szakaszában járnak. A háború ekkor már a hetedik hónapjában járt.
Amerikai tisztviselők szerint viszont egyre sürgetőbbé válik annak eldöntése, hogy Washington pontosan milyen végállapotot akar elérni.
„Egy bizonyos ponton el kell döntened, mi a végső cél” – fogalmazott az Axiosnak egy amerikai tisztviselő.
A jelenlegi helyzetet egyes washingtoni szereplők olyan állapotként írják le, amelyben nincs valódi béke, de teljes körű háború sem folyik folyamatosan. Az amerikai hadsereg eközben jelentős erőket tart a térségben.
November után ismét változhat az amerikai stratégia
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy amennyiben addig nem születik megállapodás Iránnal, Trump a november 3-i amerikai félidős választások után ismét engedélyezhet nagyobb szabású katonai műveleteket.
Az elnök nem árulta el, hogy a választások előtt vagy után kíván végleges döntést hozni.
Az iráni háború az amerikai belpolitikában is egyre nagyobb súlyt kapott. A konfliktus elhúzódása, a katonai kiadások és az energiaárak alakulása miatt a kérdés a novemberi félidős választások előtt is politikai témává vált. Az amerikai képviselőház szeptember közepén ismét megszavazott egy olyan háborús felhatalmazási határozatot, amely korlátozná az elnök lehetőségét a katonai műveletek kongresszusi jóváhagyás nélküli folytatására.
Szaúd-Arábia és Katar korábban az eszkaláció ellen érvelt
Augusztus elején Trump elhalasztotta a nagyszabású hadműveletek újbóli kiterjesztését, miután Szaúd-Arábia és Katar aggodalmát fejezte ki egy esetleges iráni megtorlás miatt.
A félelem elsősorban arra vonatkozott, hogy Teherán ismét olaj- és gázipari létesítményeket támadhat az Öböl térségében. A háború korábbi szakaszában Irán már hajtott végre támadásokat a térségben, és a Hormuzi-szoros hajóforgalmának korlátozása is komoly gazdasági következményekkel járt.
Azóta Washington újabb gazdasági nyomást gyakorolt Iránra, miközben katonai erőfeszítéseinek egyik központi célja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása és az energiaexport helyreállítása lett.
Trump szerint a tengeri nyomás működik
Az amerikai elnök az Axiosnak azt mondta, elégedett az Iránnal szembeni tengeri fellépés eredményeivel.
„Egyetlen hajó sem érkezett Iránba (olaj felvételére) azóta, hogy elkezdtük. Megpróbálták, mi pedig felrobbantottuk őket” – mondta.
Az amerikai katonai jelenlét hozzájárult ahhoz, hogy több olaj- és gázszállító hajó közlekedjen ismét a Hormuzi-szorosban, a forgalom viszont továbbra sem érte el a háború előtti szintet.
Trump azt is közölte, hogy Irán közvetlen kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, és állítása szerint Teherán továbbra is érdekelt egy megállapodásban. Egy nappal korábban szintén azt mondta, hogy Washington közvetlenül Irántól kapott jelzést egy esetleges egyezség iránti érdeklődésről.
