Donald Trump amerikai elnök lemondta a Vlagyimir Putyinnal tervezett budapesti találkozót, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok új, átfogó szankciókat vezet be Oroszország két legnagyobb olajvállalata, a Rosneft és a Lukoil ellen. A döntésre azt követően került sor, hogy az orosz elnök továbbra sem volt hajlandó leállítani az ukrajnai háborút – számolt be róla a CNN, a BBC és a The Guardian.
Trump „rendkívülinek” nevezte a bevezetett szankciókat, hozzátéve, hogy azok visszavonása csak akkor lehetséges, ha Moszkva beleegyezik a háború befejezésébe.
„Most van itt az ideje, hogy véget vessenek a gyilkolásnak és azonnali tűzszünetet rendeljenek el. Mivel Putyin elnök nem hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak, a Pénzügyminisztérium szankciókat vezet be a Kreml háborús gépezetét finanszírozó két legnagyobb orosz olajcég ellen” – nyilatkozta Scott Bessent pénzügyminiszter.
A döntés egyértelműen azt jelzi, hogy a Trump-kormány hozzáállása megváltozott: míg korábban a béketárgyalásokra és Kijev kompromisszumkészségére helyezte a hangsúlyt, mostanra nőtt a frusztráció Putyin „maximalista követeléseivel” szemben.
Az intézkedések célja, hogy visszafogják az orosz háborús gépezetet finanszírozó olajbevételeket. Ezek az első szankciók, amelyeket Trump visszatérése óta (2025 januárja) az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett.
Az Egyesült Királyság már a múlt héten bejelentette a Rosneft és a Lukoil elleni szankciókat. Az Európai Unió eddig csak a Rosneftet sújtotta, mivel Magyarország és Szlovákia mentességet kapott a Lukoil-ügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az amerikai döntést, és elmondta, hogy egyeztetett Scott Bessenttel a lépés előtt: „A 19. uniós szankciócsomag közelgő elfogadása egyértelmű jelzés mindkét oldalon az Atlanti-óceánon, hogy továbbra is kollektív nyomást fogunk gyakorolni az agresszorra.”
Az EU a következő hetekben újabb intézkedéseket készít elő, köztük az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását.
Trump a találkozó lemondásáról is nyíltan beszélt: „Lemondtam a találkozót Putyin elnökkel. Nem tűnt helyesnek. Nem úgy tűnt, hogy eljutunk oda, ahová el kell jutnunk, a vele folytatott tárgyalások nem vezetnek sehova. De a jövőben meg fogjuk tenni.”
Az amerikai elnök hozzátette: „Úgy éreztem, hogy ez a megfelelő időpont. Már régóta vártam erre.”
A lépés egyértelmű fordulópontot jelent az amerikai külpolitikában: Trump kormánya most először fordul szembe nyíltan az orosz olajiparral, amely évek óta a Kreml gazdasági erejének egyik pillére.
