Hétfőn az ügyészek korrupció és pénzmosás vádjával vádat emeltek Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij volt kabinetfőnöke és egyik legfontosabb szövetségese ellen. Ez az újabb korrupciós botrány éppen akkor, amikor Zelenszkij erőfeszítéseket tesz Ukrajna gyors európai uniós csatlakozása érdekében, komolyan veszélyezteti az ország esélyeit arra, hogy megszerezze a szükséges támogatást a csatlakozáshoz – írja a Politico.
Az ukrán korrupcióellenes ügyészség, a NABU, valamint a speciális korrupcióellenes ügyészség közös közleményben nevezte meg Jermakot egy olyan „szervezett bűnözői csoport” tagjaként, amely 8,9 millió eurós pénzmosásban vett részt.
A bejelentés azt követően történt, hogy több telefonbeszélgetés jegyzőkönyve szivárgott ki a sajtóba. Ezekben több magas rangú tisztviselő és Zelenszkijhez köthető személy is érintett különböző korrupciós és befolyásolási ügyekben az energetikai és védelmi szektorban, illetve egy nemrég államosított bank körüli ügyekben.
„Már régóta vártam, hogy ez megtörténjen” – mondta Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő, aki megszerezte és nyilvánosságra hozta a leiratokat. „Úgy gondolom, hogy a korrupcióellenes szervek a jegyzőkönyvek közzététele után döntöttek a fellépés mellett” – tette hozzá.
Goncsarenko a Szolidaritás párt tagja, amely egy Európa-párti, liberális-konzervatív politikai formáció, élén Petro Porosenko volt ukrán elnökkel.
Porosenko szerint a botránynak komoly következményei lehetnek Ukrajna számára. „Sajnos az ilyen korrupciós botrányok háborús időszakban komoly problémákat okoznak az országnak. Gyengítik a védekezési képességeinket, rontják a nemzetközi megítélésünket, és biztosan nem segítik az európai integrációt” – fogalmazott a politikus.
A korrupciós botrányban vád alá helyezettek mindannyian tagadták bűnösségüket, akár nyilvánosan, akár a bírósági előzetes meghallgatások során, akár ügyvédeik útján. Jermak hétfőn Kijevben újságíróknak nyilatkozva elmondta: „Amikor a nyomozás lezárul, nyilatkozni fogok. Nincsenek villáim, csak egy lakásom és egy autóm van, amit itt látnak.”
Hétfőn egy WhatsApp-beszélgetésben Dmitro Litvin, Zelenszkij tanácsadója azt közölte az újságírókkal: „A vizsgálat még folyamatban van, ezért túl korai lenne bármilyen következtetést levonni.”
Több parlamenti képviselő – köztük Zelenszkij pártjának tagjai is – azt állítja, hogy a nyomozások éppen a rendszer működését bizonyítják.
„A partnereink látják, hogy Ukrajnában létezik egy független korrupcióellenes rendszer, amely valóban végzi a dolgát” – mondta a Reutersnek Olekszandr Merezsko, a parlament külügyi bizottságának elnöke.
A botrány még tavaly novemberben robbant ki, amikor az ukrán korrupcióellenes hatóságok bejelentették, hogy nyomoznak egy állítólagos terv után, amelynek célja mintegy 100 millió dollárnyi illegális jutalék megszerzése volt az ukrán energetikai szektorból és az állami atomenergia-monopóliumtól, az Energoatomtól.
A botrány miatt Zelenszkij kénytelen volt rábírni Jermakot a lemondásra, miután a korrupcióellenes nyomozók házkutatást tartottak a befolyásos tanácsadó otthonában. Bukása előtt sokan gyakorlatilag társelnökként tekintettek rá.
A felháborodás miatt felháborodás miatt Timur Mindics is sietve távozott Izraelbe. Ő Zelenszkij filmes produkciós cégének társtulajdonosa volt, és jelentős befolyással bírt a kormány működésére, beleértve a fontos kinevezéseket is.
Mindics és további nyolc ember ellen emeltek vádat, köztük Gherman Haluscsenko és Olekszij Csernisov volt miniszterek ellen. Az ügyészek szerint Haluscsenko segített az illegális jutalékok tisztára mosásában, valamint offshore bankszámlákon rejtett el több millió dollárt. A NABU állítása szerint akkor vették őrizetbe, amikor megpróbált elmenekülni az országból.
A sajtóba kiszivárgott beszélgetésekből kiderül, hogyan alakított ki egy szűk kijevi kör egy rendkívül jövedelmező rendszert az ország védelméből – írta Julia Mendel, Zelenszkij egykori tanácsadója, aki mára az elnök kritikusává vált, egy Substack-bejegyzésben. „Ezek egy párhuzamos befolyási rendszert, készpénzáramlásokat és vagyonvédelmet tárnak fel, amely a háborús időkben a kormányzati szervezetek mellett – és néha éppen azok belsejében – működik” – fogalmazott.
Az ellenzéki képviselők azt kérdezik, vajon mennyit tudhatott Zelenszkij a kormányának legbelső köreiben zajló állítólagos illegális jutalékcsalásokról és jövedelmező befolyáskereskedelemről.
Kedden a NABU igazgatója, Szemen Krivonos azt mondta, hogy Zelenszkij személyesen nem szerepel egyetlen vizsgálatban sem. Hivatalban lévő ukrán elnök ellen ugyanis a törvény szerint a bűnüldöző szervek nem indíthatnak nyomozást.
Jaroszlav Jurcsisin ellenzéki képviselő szerint aggasztó, hogy Zelenszkij meglehetősen visszafogottan reagált arra, hogy több közeli tanácsadóját is korrupciós ügyekkel hozzák összefüggésbe. „Nehéz elhinni, hogy nem volt tisztában azzal, mit csináltak a közeli munkatársai és mi történt, de talán a háború miatt nem fordított rá elég figyelmet, vagy úgy érezte, hogy ezt félre kell tennie, miközben a háborút irányította” – mondta Jurcsisin.
Goncsarenko, a lehallgatási jegyzőkönyveket megszerző képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételeken többször is elhangzik a „Vova” név – ami a Volodimir beceneve – és az, hogy az érintettek számára fontos volt, hogy ő maradjon az államfő.
„Lehetséges, hogy bizonyos korrupciós ügyekről nem tudott?” – tette fel a kérdést Goncsarenko. „Erre nem tudom a választ.”
„Azt viszont biztosan állíthatom, hogy Zelenszkij nagyon szeret mindent kézben tartani és aprólékosan irányítani. Emiatt nehéz elképzelni, hogy ne tudta volna, mit csinál Mindics, Csernisov és most már állítólag Jermak is.”
Goncsarenko, aki egy parlamenti korrupcióellenes vizsgálóbizottságot vezet, elmondta, hogy Zelenszkij több korábbi tanácsadóját is beidézte a bizottság elé.
Zelenszkij védelmezői azt hangsúlyozzák, hogy nincs közvetlen bizonyíték, amely az elnököt illegális tevékenységekhez kötné, de a kritikusai továbbra is szkeptikusak.
A botrány ráadásul éppen akkor robbant ki, amikor Ukrajna az EU-ba való gyorsított csatlakozásra törekszik. Zelenszkij azt szeretné, ha az ország már jövőre beléphetne az Európai Unióba, bár az uniós vezetők ezt már most irreális célnak nevezték, tekintettel azokra a feltételekre – köztük a korrupció elleni fellépésre – ,amelyeket Kijevnek teljesítenie kell a csatlakozás előtt.
Goncsarenko szerint ez összetett kérdés. Bizonyos szempontból nem segíti az ország helyzetét, ha magas szintű korrupciós vádak merülnek fel, és az elnök legközelebbi embereit is vádolják. De ugyanakkor ez azt is mutatja, hogy a korrupcióellenes szervek valóban függetlenek, és a rendszer működik. Szerinte a döntő kérdés az lesz, hogyan kezeli az ország ezeket az ügyeket, különösen azokat, amelyek az elnök közvetlen környezetét érintik.
