Az angliai Bedfordshire-ben élő Gabby Lawrence bevallotta, hogy egy sor kellemetlen eseményt követően 9 teljes hónapig egyáltalán nem sétáltatta labrador border collie keverék kutyáját, és a szakértők szerint az adott körülmények között nem is hozhatott volna jobb döntést.
Gabby 2020-ban fogadta örökbe labrador border collie keveréket, Rogue-ot egy romániai menhelyről, mert azt szerette volna, ha labradoodle kutyájának, Jaspernek állandó társasága lehetne, különösen a koronavírus miatti lezárások idején. „Amikor a lezárás megtörtént, úgy döntöttünk, megpróbálunk szerezni egy másik kutyát, hogy Jasper játszhasson vele” – magyarázta a nő.
„Véletlenül láttam egy képet Rogue-ról egy romániai jótékonysági szervezet honlapján, és gyönyörű volt. Azt mondtam a férjemnek: azt hiszem, ő lesz az a kutya, akit magunkhoz veszünk. Megérkezett, minden csodálatos volt, és nagyszerűen beilleszkedett. De aztán decemberben elkezdődött a második lezárás, ami körülbelül 6 hónapig tartott” – mesélte Gabby.
Rogue még egyéves sem volt, amikor Gabby befogadta őt az otthonába. És bár akkoriban úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van, később kiderült, hogy komoly problémákkal állnak szemben.
Rogue éppen akkoriban kezdett először tüzelni, és emiatt hajlamosabb volt a szorongásra. Ez és a környezetváltozás együttesen fokozott érzékenységet váltott ki belőle, és amikor 2021 júniusában feloldották a lezárási korlátozásokat, képtelen volt megbirkózni a változásokkal.
„Amikor emberek voltak kint, kutyák, autók voltak a közelben, nagyon gyorsan láttuk, hogy egyszerűen nem tudta kezelni a változásokat. Mélyen gyökerező félelem alakult ki benne mindentől, ami mozog” – magyarázta Gabby a The Mirror.co.uk-nak.
Egy nap éppen egy rendkívül csendes környéken sétáltatta a kutyákat az édesanyjával, ahol csak ritkán jártak emberek, de amikor egy másik kutyát hallott a közelben, figyelmeztette az édesanyját, hogy közel kell tartaniuk magukhoz a kutyákat. A következő pillanatban előbukkant egy idegen kutya a bokrokból, és azonnal rá is támadt Rogue-ra.
„Csak arra tudtam gondolni, hogy meg kell védenem a kutyámat” – idézte fel Gabby, akinek sikerült valahogy szétválasztania az állatokat, miközben segítségért kiabált.
Bár kezdetben azt hitte, hogy Rogue sértetlenül megúszta az incidenst, a férje később felfedezett egy sebet a kutya bordáinál, ami a következő napokban elfertőződött. Az állatorvos, aki kezelte, azt javasolta, egy ideig tartsák otthon, és tartózkodjanak a sétáktól, amíg meggyógyul, de ez nem akadályozta meg az újabb incidens bekövetkeztét.
„Másnap kivittük egy gyors sétára, hogy elvégezze a dolgát, mert otthon nehezen boldogult, és egy másik szabadon engedett kutya odaszaladt hozzá” – emlékezett vissza Gabby.
A férje rákiabált a másik kutya tulajdonosára, hogy azonnal hívja vissza az állatot, a nő azonban először nem értette meg az aggodalmukat, és azzal érvelt, hogy kedvence csak barátkozik, és egyáltalán nem veszélyes. A házaspárnak el kellett magyaráznia az előző napi incidenst, hogy komolyan vegye a kérésüket, és visszahívja a kutyáját.
Ekkor Gabby úgy döntött, hogy egy időre teljesen lemond a sétákról, és inkább más megoldásokat keres. Természetesen hagyta, hogy kedvencei kedvükre szaladgáljanak a kertben, és különböző tevékenységekkel biztosította nekik a szükséges testmozgást, de nem vitte őket emberek és más kutyák közelébe. Bár tisztában volt vele, hogy sokan szkeptikusan fogadnák a megközelítését, ő biztos volt benne, hogy pontosan azt teszi, amire a kutyáinak szüksége van, és csak ez számított.
„Nagyon fontos, hogy meghallgassuk, mire van szüksége a kutyánknak, nincs olyan megoldás, ami mindenkinek egyformán megfelelne, és nem azt mondom, hogy a kutyasétáltatás rossz dolog lenne, minden az egyéni igényeken múlik” – magyarázta a döntését a nő.
Niki French kutyakiképző, aki segített Gabbynak megbirkózni a kialakult helyzettel, egyetértett abban, hogy ez volt a legjobb megoldás az adott körülmények között.
„A séta emberi találmány. A tipikus séta során a kutyáknak nincs lehetőségük a szaglászásra és a felfedezésre. A kutyák póráz nélkül – vagy a vadonban – nem egyenes vonalban, ugyanabban a tempóban sétálnak. Sétálnak, futnak, hirtelen megállnak, és visszafordulnak, hogy megszaglásszanak valami érdekeset. Gyakran hallom azt, hogy az egyes emberek által „nehezen kezelhetőnek” nevezett kutyáknak – és ezek nem az én szavaim – egyszerűen csak több mozgásra van szükségük, hogy kifáradjanak. Többnyire ennek épp az ellenkezője igaz” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy természetesen rendkívül fontos biztosítani a kutyák számára az egészséges testmozgást, de ennek nem kell feltétlenül a hagyományos értelemben vett sétáltatásnak lennie.
„Néhány kutyának egyszerűen nincs meg az a képessége, hogy élvezze a nyugodt sétákat. És ha folyamatosan kitesszük őket annak, amivel küzdenek, általában nem az történik, hogy hozzászoknak a dologhoz. Ez csak megerősíti a reakcióikat” – mondta Niki.
