Stephen Hawking nyugtalanító választ adott arra a kérdésre, hogy mi történik velünk a halálunk után.
Hawking, aki 2018-ban 76 éves korában hunyt el, miután felnőtt életének nagy részében ALS-szel élt, korábban már nyilvánosságra hozta álláspontját arról, hogy létezik-e szerinte a halál utáni élet.
2011-ben a The Guardiannek így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „Az elmúlt 49 évben a korai halál lehetőségével éltem. Nem félek a haláltól, de nem is sietek meghalni. Annyi mindent szeretnék még megtenni előtte.
Az agyat olyan számítógépnek tekintem, amely akkor áll le, amikor az alkatrészei meghibásodnak. A tönkrement számítógépeknek nincs mennyországuk vagy túlvilági életük; ez csak egy mese azoknak, akik félnek a sötétben” – mondta a híres fizikus.
Hawking azt is hangsúlyozta, hogy a cselekedeteink legnagyobb értékét kell keresnünk rövid földi életünkben, kihasználva azt az időt, ami megadatott a számunkra.
„A tudomány akkor gyönyörű, amikor egyszerű magyarázatot ad a jelenségekre vagy a különböző megfigyelések közötti összefüggésekre” – érvelt az élet szépsége mellett. „Példák erre a DNS kettős spirálja és a fizika alapvető egyenletei.”
Nem sokkal a halála után Hawking professzor mesterséges intelligenciával kapcsolatos gondolataira is fény derült, posztumusz publikált könyvéből.
„Lehet, hogy olyan intelligencia-robbanással kell szembenéznünk, amelynek eredményeként a gépek intelligenciája több mint tízszerese lesz a miénknek, míg a miénk csak tízszerese a csigákénak” – írta Brief Answers to the Big Questions (Rövid válaszok a nagy kérdésekre) című könyvében.
„Csábító lenne a rendkívül intelligens gépek elképzelését puszta tudományos fantasztikumnak tekinteni, de ez hiba lenne – és potenciálisan a valaha elkövetett legnagyobb hibánk” – tette hozzá.
