Milyen érdekes, hogy a zene világában is megfigyelhető egyfajta ismétlődés. Olyan ez, mint a ruhaiparban a divat hullámzása. Látszólag a trend újra és újra valami észvesztő újdonsággal rukkol elő, ám akik figyelmesek észrevehetik, hogy sokkalta inkább ismétlődésről van szó. Azaz a sok-sok évvel ezelőtti minták újból felbukkannak. Na és nagyon úgy áll a dolog, hogy ez a hangszerek esetében is így van.
A körülmények megváltoztak, a hangzás azonban változatlan!
A tangóharmonika talán a legjobb példa arra, amit fentebb már felvázoltunk. Évekig nagyon úgy tűnt, hogy teljesen levonult a színről. A fiatalok rá sem pillantottak erre a hangszerre, és legfeljebb csak egyes városrészeken találkoztak vele, amikor a nagy öregek kiültek és megmutatták, hogy mit tudnak. Mert hogy tudás akadt bőven az biztos, akárcsak virtuozitás. Aki egy kicsit is odafigyelt a játékra felfedezhette, hogy mennyire nem egyszerű az egész. Hogy mekkora jelentőséggel bírnak az apró, kicsi mozdulatok. Hogy minden egyes centiméternyi mozdításnak jelentősége van, és hogy a gombok nyomkodása sem csak úgy hűbelebalázs módjára történik. A lenyűgöző játék technikai szinten legalább ugyanannyira elismerésre méltó, mint zenei értelemben. S érdekes, hogy ezt a legtöbbször még a laikusok is megértették, sőt meg is említették. Mert annyira látványos módon születnek meg a hangok.
De látványosság ide, különlegesség oda, sokáig tényleg nagyon kifelé állt a hangszer szénája. Csak egy-két kitartó zenészpalánta és hobbi muzsikus tartott ki mellette. Aztán néhány éve fordult a kocka. A látszólagos teljes érdektelenség hirtelen érdeklődésbe váltott át. A gyártók is hamar felfigyeltek erre a típusú átalakulásra és nyomban megpróbáltak alkalmazkodni az új helyzethez. És az az igazság, hogy elnézve a paletta sokszínű tagjait ez a tervük sikerrel végződött.
Azért akadt új a nap alatt?
Igen. Tény, hogy a tangóharmonika újra fénykorát kezdi élni, viszont nemcsak hagyományos kialakításában. Vagyis ma már digitális alternatívák is elérhetőek, amiknek a hangjai számítógép segítségével precízen beállíthatóak, és amik egy kicsit másfajta zenélési metódust igényelnek. Más az érzékenységük, más a kezelésük, alapvetően az egész folyamat nagyon más, de a végeredmény mégis ismerősen hasonló.
Természetesen a régi, tradicionális modellek sem tűntek el a palettából, szóval aki arra érez késztetést, hogy a hagyományokat egy az egyben kövesse, annak rendelkezésére állnak ezek a hangszertípusok is, amik ráadásként bár ugyanazt hozzák kezelés szempontjából, mint a régiek, viszont kifejezetten stramm, strapabíró kivitel jellemzi őket. Magyarul bírják a gyűrődést, ami mindenképpen pozitív fejlemény.
Ha pedig a hangszer kiválasztásának végére pont került, akkor célszerű egy kis időt és energiát áldozni a tartozékok, kiegészítők összeválogatására is, hogy tényleg kerekké váljon az a bizonyos kép.
Mennyi idő kell a fogások elsajátításához?
Jó pap holtig tanul, és a hamisíthatatlan öreg rókák azt mondják, hogy ez a harmonikások körében is valahogy így van. Az alap fogások persze gyorsan megtanulhatóak, amiknek a segítségével elkezdődhet az örömzenélés, viszont a tanulási folyamat ezzel nem ér véget. Ahogy egyébként ez jóformán minden egyes hangszerfajta esetén elmondható. Mert a játék fejlődésével mélyül az elsajátított tudásanyag, ami aztán idővel tapasztalattá, értékes alappá válik, amire a jövőbeni felejthetetlen élmények is támaszkodhatnak.
