Egy véletlen laboratóriumi megfigyelés új megvilágításba helyezte az ágyi poloskák viselkedését. A kutatók szerint ezek a makacs élősködők – amelyek világszerte egyre több lakásban okoznak problémát – ösztönösen kerülik a vizet és a nedves felületeket. A felismerés új lehetőségeket nyithat a fertőzések visszaszorításában.
Az eredmény egy, a Journal of Ethology folyóiratban megjelent tanulmányból származik, amelyet a The Independent is idézett.
Az ágyi poloska (Cimex lectularius) vérrel táplálkozó parazita rovar, amely rendkívül nehezen irtható ki. Az elmúlt húsz évben a fertőzések száma világszerte emelkedett, részben azért, mert a rovarok egyre ellenállóbbá váltak a hagyományos vegyi irtószerekkel szemben.
A Kaliforniai Egyetem (Riverside) entomológusa, Dr. Dong Hwan Choe, a tanulmány szerzője szerint a víz fizikai okokból jelent veszélyt számukra.
„Ha fizikai érintkezésbe kerülnek egy folyékony felülettel, ott megakadnak, és a hasukon található légzőnyílások, az úgynevezett spiraculák elzáródnak” – pontosította a kutató. Hozzáteszi: „A víz tapadóereje miatt ez rendkívül veszélyes lehet egy poloska szempontjából. Nem meglepő, hogy rendkívül kerülik a nedvességet.”
A megfigyelés nem tervezett kísérlet eredménye volt. A kutatók egy laboratóriumi etetés során figyeltek fel arra, hogy a poloskák furcsán reagálnak egy nedves felületre.
A rovarok etetésére szolgáló edény membránja megsérült, és a vér egy darab papírra csöpögött. A kutatók arra számítottak, hogy a rovarok azonnal a nedves papírhoz mennek, hiszen a vér számukra elsődleges táplálékforrás.
„Azt hittük, hogy a poloskák örömmel fognak inni a papírról, de amit láttunk, az teljesen más volt. Aktívan elkerülték azt a nedves területet, és még csak a közelébe sem merészkedtek” – mesélte Dr. Choe.
A kutatók ezután további kísérleteket végeztek. Ezúttal már egyszerű vízzel nedvesítették meg a papírt, hogy kizárják a vér hatását.
Az eredmények egyértelműek voltak: kortól és nemtől függetlenül minden poloska kerülte a nedves felületeket. A tanulmány szerint sok esetben a rovarok szó szerint irányt váltottak, és „hirtelen kanyarokat” tettek, hogy elkerüljék a vízzel való érintkezést.
