A fokhagymát ősszel és tavasszal egyaránt elültethetjük: az őszi fokhagymát október első felében, míg a tavaszit kora tavasszal, február végén, március elején. Az őszi ültetést azért tartják előnyösebbnek, mert a fokhagymának vernalizációra van szüksége – vagyis meghatározott időtartamú alacsony, de pozitív hőmérsékletet igényel, hogy megfelelően fejlődjön.
Ennek ellenére a tavasszal ültetett fokhagyma is bőséges termést adhat, csak néhány alapvető dologra kell odafigyelnünk.
1. A megfelelő fokhagyma kiválasztása
A tavaszi ültetésre más fokhagymafajták alkalmasak, mint az őszire – a tavasszal ültetett fokhagyma kevesebbet terem, de jobban eláll, mint az őszi. Ezenkívül megkülönböztetünk lágyszárú és keményszárú fokhagymafajtákat is – mindkét típusból találhatunk tavaszi ültetésre alkalmas fajtákat, a lágyszárú fokhagymák azonban azért lehetnek előnyösebbek, mert ezek nem igényelnek hosszabb hideg időszaknak való kitettséget, és rögtön vásárlás után elültethetők.
Egy másik szempont, amire érdemes odafigyelni, hogy érdemes nagyobb gerezdeket elültetni, mivel az ezekben tárolt extra energia segít a növényeknek erős gyökereket és szárakat ereszteni. Ez a korai növekedés nagy előnyt biztosít a szezon további részében.
Az élelmiszerboltban kapható fokhagyma általában nem alkalmas ültetésre, mivel ezeket gyakran kezelik, hogy megakadályozzák a csírázást, ugyanakkor régiek is lehetnek, és nagyobb a kockázata annak, hogy betegségeket terjesztenek át más növényekre.
2. Vernalizáció
Ha tavasszal keményszárú fokhagymafajtát szeretnél ültetni, a gerezdeknek hidegre van szükségük a megfelelő növekedéshez (de a lágyszárú fajtáknak is jót tesz egy rövid pihentetési időszak). Ez néha kora tavaszi ültetéssel érhető el, amikor még rendkívül hideg a hőmérséklet. Ez azonban nem mindig működik, és a legjobb, ha a fokhagymát még az ültetés előtt hidegnek tesszük ki – de egyes kertészeti boltokban már eleve olyan fokhagymákat kaphatunk, amik átestek a vernalizáción, ezért ez a lépés ebben az esetben kihagyható.
A vernalizáció nélkül egyes növények nem fognak megfelelően fejlődni, és nem képeznek elkülönülő gerezdeket, de ezek a fejek is alkalmasak a fogyasztásra, vagy ősszel újraültethetjük azokat, így a következő nyárra már kifejlődnek a különálló gerezdek. Abban az esetben sincs szükség a hidegnek való kitettségre, ha az elültetett növényt zöld fokhagyma formájában szeretnénk betakarítani.
A vernalizáció ideális hőmérséklete a fokhagyma esetében 0 és -3 Celsius-fok között van, de ha az időjárási viszonyok nem kedvezőek, akár a hűtőszekrénybe is betehetjük a gerezdeket ültetés előtt legalább 2-3 hétre. De minél hosszabb ideig tesszük ki hidegnek a gerezdeket, annál erősebb lesz a hatás – akár 2 hónapig is tarthatjuk hidegben az ültetésre szánt gerezdeket.
Ha hűtőszekrényt használunk ehhez, fontos megjegyezni, hogy ha hosszabb ideig tároljuk így a gerezdeket, azok idővel kiszáradhatnak, ezért a legjobb, ha kilyuggatott műanyagzacskóba helyezzük azokat, így a megfelelő szellőzést is biztosíthatjuk, miközben megakadályozzuk a kiszáradást. Ebben az esetben azonban arra is figyelni kell, nehogy a gerezdek megpenészedjenek, elrothadjanak, vagy kicsírázzanak. Ha megjelennek az első csírák, jobb, ha minél előbb elültetjük a fokhagymát.
3. Korai ültetés
Egy másik fontos stratégia a tavaszi fokhagyma minél korábbi elültetése. Ez azt jelenti, hogy a fokhagymagerezdeket elültetjük, amint a talaj megmunkálhatóvá válik, és jóval azelőtt, hogy bármilyen más kerti növényt elültetnénk. Akkor is nyugodtan kiültethetjük a gerezdeket, ha az időjárás előrejelzés nagyobb hidegeket jósol, mivel a fokhagyma rendkívül jól viseli a hideget.
Ugyanakkor a fokhagyma érzékeny a nappalok hosszának változására, és előfordulhat, hogy ha túl későn ültetjük, nem képez különálló gerezdeket.
A meleg is növeli a gumóképződés ütemét, ami azt jelenti, hogy a fokhagyma túl gyorsan érik. A tavasszal túl későn ültetett fokhagymának nem lesz elég ideje arra, hogy megfelelően kifejlődjön, ezért a gerezdek nagyon kicsik lesznek.
4. Megfelelő termesztési körülmények
A tavasszal ültetett fokhagyma szinte mindig kisebb lesz, mint az ősszel ültetett, de az ideális termesztési körülmények segíthetnek a különbség minimalizálásában. A megfelelő helyválasztás, a szükséges tápanyagok és nedvesség biztosítása a legfontosabb tényezők.
Válassz egy szélvédett, napsütéses helyet a fokhagymának. Ezenkívül a magas ágyások használata is ajánlott, mivel a talaj így gyorsabban átmelegedhet tavasszal, ugyanakkor a nagyobb esőzések után sem ázik át annyira.
A talajnak tápanyagokban gazdagnak kell lennie, és a nitrogén kiemelkedően fontos tápanyag, mivel a tavaszi fokhagymának gyorsabban kell növekednie, hiszen az őszi fajtához képest „lemaradásban” van. A komposzt hozzáadása is ajánlott, mivel javítja a talaj szerkezetét, de nem biztos, hogy elegendő a növények tápanyagigényeinek kielégítéséhez.
Az egyenletes nedvesség biztosítása szintén fontos szempont. Már egy szárazabb hét is gyengébb termést eredményezhet. Ha agyagos a talaj, a fokhagymáknak körülbelül hetente 2 és fél centi, ha pedig homokos, 5 centi nedvességet kell kapniuk.