A piros-zöld levelű gyönyörű mikulásvirág a téli hónapok ékessége. Nincs ünnepi időszak egy cserép mikulásvirág nélkül, és nem véletlenül: most van szezonja, ráadásul élénk színkombinációja tökéletesen illik a karácsony hangulatához, mutatós, feldobja a lakást, pozitív energiát áraszt, és ha megfelelően gondozod, rendkívül hálás lesz érte!
Él pár legenda e csodaszép növényről, mely év végén, december környékén a legpompásabb. Ezért is kapható főként csak ilyenkor. A mikulásvirág – más néven szentivánéji virág különlegessége, hogy míg a legalsó levelei méregzöldek, addig a szár legtetején elhelyezkedő lapik égőpirosban tündökölnek.
Sokan azt állítják, ezek a tűzvörös levelek a virágszirmok, pedig nem. A mikulásvirág ténylegesen virágzik, apró, piros-sárga virágokat bont, melyeket csillag alakban rendeződő színes levelek ölelnek körül.
„Hát én immár kit válasszak?”
Amennyiben a legideálisabb példányt szeretnéd hazavinni, melyben a legtovább gyönyörködhetsz, figyelj mindig arra, hogy azt válaszd ki, melynek a levelei vastagok és hibátlanok. A száraz, ápolatlan levelű növényt nagyon nehéz „felgyógyítani”. Olyat se válassz, melynek talaja tocsog a víztől.
A túlöntözés ugyanis gyökérrothadáshoz vezet, és valószínű, hogy ez a folyamat már visszafordíthatatlan. Az is fontos, hogy ne szabadtéri vásárokból szerezd be a mikulásvirágod. A hidegben ugyanis könnyen megfagy. Éppen ezért, szakboltokból vásárolj, ahol az eladók kérés nélkül fogják megfelelően csomagolni neked a virágot ahhoz, hogy a hazavezető utat mínuszfokban is épségben kibírja.

Vigyázz a növényre!
Bár nem az egyik legkényesebb szobanövény, a mikulásvirágnak van néhány „rigolyája”, melyeknek érdemes eleget tenned. Ha kiszolgálod őt, a legcsodásabb színpompával ajándékoz meg, hosszú időn át.
Először is, amikor hazavitted, távolítsd el a csomagolást, és válassz neki olyan helyet, ahol állandó, 15-20 Celsius fok közötti hűmérséklet uralkodik. Ne érje hideg huzat, sem közvetlen napfény. Ugyanakkor ne költöztesd a virágot túl gyakran, ugyanis rendkívül érzékeny a hirtelen környezeti változásokra.
„Meglocsollak, kicsiny kis virágszál”
Mint ahogyan nem barát a hideggel, úgy a vizet sem kedveli a mikulásvirág. Nincs meghatározott idő, amikor vagy ahányszor locsolni kell, a lényeg az, hogy amikor a felső talaj száraz, öntözzük meg, majd távolítsuk el a tálkába lecsorgó fölösleget. Ne álljon sose vízben, és a földje se tocsogjon a nedvességtől. Ha mégis megtörténik, hogy túlöntözöd, egynéhány napig ne adj neki vizet, várd meg, amíg a talaj teljesen kiszárad.
Ha lehullanak a piros levelek…
…sokak szerint elpusztul a növény, de ez tévedés! Amennyiben megfelelően ápolják, jövő karácsonyra ismét vörösbe öltözik, és teljes pompájában gyönyörködtet majd. Ehhez azonban fontos, hogy a növény szárát 20 centiméteresre visszavágjuk, miután elhullatta a leveleit. Ezenkívül tavasz elejétől őszig, háromhetente speciális műtrágyát kell adni a mikulásvirágnak. Aztán már csak várni kell a csodára.

Legendák földjén
Visszatérve a mikulásvirág-legendákra, az első egyenesen Mexikóba repít bennünket. Maria és Pablo, egy nagyon szegény testvérpár egy kis városkában élt, ahol karácsonykor hagyomány volt az ajándékozási ünnepség. Minden gyerek vitt magával egy-egy csomagot, de Maria és Pablo nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta ezt megtenni.
Szenteste, miközben a templomba siettek, a testvérek néhány zöld növényt gyűjtöttek, Jézus születésének a tiszteletére. Amikor megérkeztek a gyomokkal a szertartásra, a hívek kigúnyolták őket, de ők mégis elhelyezték a szedett növényeket az újszülött körül. Csodálatos módon a zöld növényekből a ma látható vörös, csillag alakú virágok lettek.
Egy másik legenda a mexikóinak egy változata, mely egy nagyon szegény lányról szól, aki a templomba menet több zöld növényt szedett. Amikor az asztalra tette őket, vörös virágokká változtak, csillag alakú levelekkel. A jelenlévők igazi karácsonyi csodának tartották a növények átalakulását.
És van egy harmadik történet is, mely szintén a mexikóihoz vezethető vissza: egy szegény fiúról szól, aki Jézus Krisztus születése előtt akart tisztelegni. Több zöld növényt szedett, elvitte a templomba, és karácsony napján azok piros csillag alakú virágokká váltak.
Mindhárom legenda mondanivalója ugyanaz, és ezt sose feledjük: nem az ajándék értéke számít, hanem a szeretet, amellyel adják!