Ilyen igazi és ragaszkodó szeretetet ritkán láthatunk, főleg egy mosómedve és egy macska között. Az is csoda, hogy egyáltalán szóba állnak egymással, annyira különböző a két faj.
Azonban a szeretet néha terhelő az egyik fél számára: a cica már-már nem tudja elviselni a mosómedve óriási rajongását. A medve mindent bevet, tisztogatja a cicát, és kedveskedik neki, cserébe pedig egy óriási ásítást kap.
Azonban nem tud ellenállni a gondoskodó, és csordultig tele szeretet-megnyilvánulásnak.
„Üsse kő, ölelgessen, ha neki úgy jó. Végülis, én is élvezem.” – gondolta a cica, és békésen összebújva elalszanak.
