Egy hétköznapi kerti ásásból különös történelmi felfedezés lett az angliai Devon megyében, amikor egy Stanley nevű labrador újra és újra ugyanahhoz a ponthoz tért vissza gazdája kertjében. Ami kezdetben makacs viselkedésnek tűnt, végül egy olyan lelethez vezetett, amely egy 19. századi gyilkossági ügyhöz köthető – írja a DailyStar.
A kutya gazdája, a 49 éves Paul Phillips Clyst Honitonban él, és elmondása szerint Stanley közel egy éven keresztül ugyanazon a helyen ásott. Bár többször is megpróbálták betemetni a gödröt, a kutya rendre visszatért, mintha tudta volna, hogy valami rejtőzik a föld alatt.
A fordulópont akkor érkezett el, amikor Phillips úgy döntött, utánanéz, mit talált az állat.
„Stanley közel egy éven át ugyanazon a helyen ásott a kertünkben. Megpróbáltuk betömni a helyet, de ő mindig visszatért. Egy nap kimentem, és láttam, hogy egy csövet ásott ki. Amikor mélyebbre ástam, találtam egy tökéletes állapotú kék üveget, rajta a „Not To Be Taken” felirattal. Keresgéltem az interneten, és kiderült, hogy egy viktoriánus mérgező üvegről van szó.”
A kék színű, „Not To Be Taken” („nem szabad meginni”) feliratú palack a viktoriánus korban gyakran használt mérgek tárolására szolgált. A különleges jelölés célja az volt, hogy megkülönböztesse a veszélyes anyagokat a mindennapi használatú folyadékoktól.
A felfedezés után Phillips további kutatásba kezdett, és egy régi bűnügy nyomaira bukkant. A dokumentumok szerint a környéken élt Mary Ann Ashford, akit egy 1865-ös gyilkossági ügy miatt ítéltek el.
Egy mérgezés, amely megrázta a viktoriánus Angliát
A korabeli beszámolók szerint Mary Ann Ashford 1865. november 4-én megmérgezte férjét, Williamet. A 45 éves cipész halála nem volt természetes: a nő célja az volt, hogy megszerezze a végrendeletben szereplő 120 fontot, majd új életet kezdjen szeretőjével, Frank Pratt-tel, aki a környékbeli pék volt.
A férfi halála után a gyanú gyorsan Mary Ann-re terelődött. Egy közelben lakó rendőr rövid időn belül letartóztatta, a vizsgálatok pedig mérgező anyag nyomait mutatták ki a ruháin. A későbbi elemzések szerint arzén és sztrichnin is szerepet játszott a gyilkosságban.
A mérget a feltételezések szerint a földben rejtették el, ami különös párhuzamot teremt a most előkerült palackkal.
Mary Ann Ashfordot halálra ítélték, és 1866. március 28-án végezték ki. A kivégzést mintegy 20 000 ember nézte végig, ám az esemény majdnem kudarcba fulladt, ami tovább növelte a történet visszhangját.
Az eset jelentős hatással volt a közvéleményre, és hozzájárult ahhoz a folyamathoz, amely később a nyilvános kivégzések megszüntetéséhez vezetett Nagy-Britanniában.
A megtalált üveg nemcsak tárgyi emlék, hanem egy sötét történet kézzelfogható maradványa is lett. Paul Phillips úgy döntött, nem tartja a házban.
„Brutális kivégzés volt, ezért nem akarom a palackot a házban. Kár, mert szép, de szerintem furcsa aurája van” – nyilatkozta.
A férfi abban bízik, hogy egy helyi történész segíthet pontosabban feltárni a lelet hátterét és a történet részleteit.
„Ha van olyan helyi történész, aki szeretne eljönni, hogy beszélgessünk és végezzen néhány ásatást, az nagyszerű lenne.”
Érdekes módon Stanley a palack megtalálása óta nem tért vissza ugyanahhoz a helyhez, ahol korábban kitartóan ásott.
