Miközben 2001. szeptember 11-én New Yorkban összeomlottak a World Trade Center ikertornyai, Frank Culbertson több száz kilométerrel a Föld felett tartózkodott. A NASA űrhajósa a Nemzetközi Űrállomásról látta és fényképezte le a Manhattan fölé emelkedő hatalmas füstfelhőt – írja a Livescience.
Culbertson akkor a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka volt, és ő volt az egyetlen amerikai, aki a terrortámadások idején nem a Földön tartózkodott.
Az általa készített felvételen New York fölött egy sűrű füstoszlop látható, amely a World Trade Center elleni támadás után emelkedett az ég felé. Negyed évszázaddal később a különleges perspektívából készült fénykép továbbra is a szeptember 11-i tragédia egyik legmegrázóbb felvétele.
Mi történt 2001. szeptember 11-én?
2001. szeptember 11-én reggel az al-Kaida terrorszervezet tagjai négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban.
Két gépet a New York-i World Trade Center 110 emeletes ikertornyaiba vezettek. A repülőgépek körülbelül 17 perc különbséggel csapódtak az épületekbe, a becsapódások és az ezt követő tüzek pedig végül mindkét torony összeomlásához vezettek.
Egy harmadik eltérített repülőgép a Pentagonba, az amerikai Védelmi Minisztérium Arlingtonban található központjába csapódott.
A negyedik gép Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le, miután az utasok megpróbálták visszaszerezni az irányítást a gépeltérítőktől. A feltételezések szerint a járat célpontja Washington lehetett.
A Szeptember 11-i Emlékmű és Múzeum adatai szerint a támadásokban összesen 2977 ember vesztette életét.
Frank Culbertson az egyetlen amerikai volt az űrben
Amikor Frank Culbertson értesült a támadásokról, a Nemzetközi Űrállomás rövidesen New York térsége fölé ért.
Körülbelül 400 kilométeres magasságból fényképezte le a Manhattan fölött gomolygó füstöt. A támadásokat követő napokban több levelet is írt, amelyekben megpróbálta szavakba önteni, milyen érzés volt az űrből figyelni a hazájában zajló tragédiát.
„Szörnyű látvány, ahogy a füst emelkedik fel a saját hazád sebei felől, egy ilyen kiváltságos helyről” – írta Culbertson szeptember 13-án.
Az űrhajós arról is beszámolt, milyen nehéz volt számára feldolgozni a kontrasztot a Nemzetközi Űrállomás küldetése és a Földön zajló események között. Miközben az űrprogram egyik célja az emberi élet és a tudomány fejlődésének szolgálata volt, odalent emberek ezreit ölték meg szándékosan.
Egykori repülőiskolai társa vezette a Pentagonba csapódó gépet
Culbertson a világűrben értesült arról is, hogy a Pentagonba csapódott repülőgép pilótája egykori repülőiskolai társa volt.
Amikor a Nemzetközi Űrállomás később Washington és a Pentagon térsége fölött haladt el, a legénység láthatta az épületet ért támadás nyomait.
Egykori társa haláláról írva Culbertson egy különösen személyes mondattal fogalmazta meg érzéseit: „Az űrben a könnyek nem úgy folynak”.
Évekkel később egy másik különös részletre is visszaemlékezett.
A támadások után az amerikai hatóságok szinte teljes egészében leállították az Egyesült Államok légterének polgári légi forgalmát. Az űrállomásról ezért rövid idő alatt szinte teljesen eltűntek a repülőgépek által megszokott módon húzott kondenzcsíkok.
Egyetlen feltűnő kivételt láttak: egy gép nyomát, amely az Egyesült Államok középső részéről kelet felé haladt. Ez az Air Force One volt, amely George W. Bush akkori amerikai elnököt szállította vissza Washingtonba.
170 ezer oldalnyi dokumentumot hoztak nyilvánosságra a levegőminőségről
A szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulója előtt New Yorkban mintegy 170 ezer oldalnyi dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amelyek a támadások utáni levegőminőség kezelésével kapcsolatos döntésekbe engednek betekintést.
A dokumentumok levelezéseket és belső jelentéseket is tartalmaznak, amelyek szerint a tisztviselők már a támadásokat követő hónapokban foglalkoztak a mérgező anyagoknak való kitettség kérdésével.
Zohran Mamdani, New York polgármestere keményen bírálta azt, ahogyan a támadások utáni levegőminőségi kockázatokról kommunikáltak.
„Az emberek megbetegedtek, mert a vezetők, akikben megbíztak, hazudtak nekik, és azt mondták, hogy biztonságos a mérgező levegőt belélegezni” – fogalmazott.
A nyilvánosságra került anyagok szerint szóba kerültek a városi kormányzatot érintő jogi kockázatok, valamint a Lower Manhattan területén mért azbesztkoncentrációk is.
A támadásokat követő években a környék számos lakójánál, dolgozójánál és a mentési munkálatok résztvevőinél jelentkeztek egészségügyi problémák. Egyes légúti és emésztőrendszeri betegségek viszonylag hamar kialakultak, míg más kórképek, köztük bizonyos daganatos betegségek, csak évekkel később jelentkeztek.
