A 46 éves Ryan Topping és felesége, a 45 éves Anna Topping a kanadai Edmontonban élnek 10 gyerekükkel – 9 fiuk és egy lányuk született. Ryan Topping katolikus teológiai professzor, és több könyvet is kiadott, felesége, Anna pedig korábban angol és matematika tanár volt, de most otthonmaradó édesanya, és otthon tanítja a gyerekeiket.
A pár egy kis keresztény főiskolán ismerkedett meg, és két évig éltek egy szoros egyetemi közösségben, mielőtt 22 évesen összeházasodtak volna. Házasságuk elején úgy döntöttek, semmilyen mesterséges fogamzásgátló módszert nem fognak használni, és egyszerűen hagyják, hogy a dolgok a maguk természetes útján alakuljanak.
„A házasságunkat, mint szerintem minden barátunk, mesterséges fogamzásgátló használatával kezdtük. Furcsa módon egy Szent Ágostonról – a nagyszerű negyedik századi filozófusról és teológusról – szóló filozófiaórán bukkantam rá a fogamzásgátlás elleni érvre. Az érvelés valahogy így hangzott: A természet támpontokat ad ahhoz, hogyan éljünk helyesen; ha ez így van, akkor figyelnünk kell a testünk jóságára és erőire. A technológia hasznos, de amikor a biológiai természetünk, a természetes képességeink ellen kezdjük használni, valami nincs rendben” – magyarázta Ryan Topping a döntésüket.
Toppingék számára egyértelmű volt, hogy a gyermekvállalás a legnemesebb feladat egy házaspár számára, és azonnal tudták, hogy ez a számukra megfelelő út. Több nagy családot is megismertek, ahol a szülők a természetes családtervezés hívei voltak, és úgy látták, ezek a házasságok általában boldogabbak és ritkábban végződnek válással, ami csak még inkább megerősítette az elhatározásukat.
5 évvel azután, hogy összeházasodtak, megszületett az első gyerekük, a most 17 éves Peter, aki katolikus papnak készül. Ezután újabb 6 fiuk született: a 16 éves Joseph, a 14 éves Thomas, a 13 éves Francis, a 12 éves Dominic, 10 éves Gregory és a 9 éves John Paul, majd a házaspár egyetlen lánya, a 6 éves Catherine, végül pedig még 2 fiú, a 4 éves Ambrose és a 2 éves Philip. Közben néhány veszteséget is elszenvedtek, Anna ugyanis négy alkalommal is elvetélt.
Ryan szintén nagy családból származik, és mindig is sok gyerekre vágyott, a felesége azonban kezdetben csak két gyereket szeretett volna. Végül azonban ő is meggondolta magát.
„Gyakran csodálkozunk Isten kegyességén, hogy ennyi ajándékot adott nekünk” – mondja Ryan. Mások azonban nem mindig értenek egyet azzal, hogy a nagy család egyértelmű áldás lenne, és a házaspárnak gyakran kell szembesülnie kritikával amiatt, hogy ilyen sok gyereket vállaltak.
Ők maguk ennek ellenére úgy látják, a nagy családnak számos előnye van: az ember például soha nem magányos, nem gondolja azt, hogy ő a világ közepe, megtanul mindenen megosztozni, keményen dolgozni, és másokat maga elé helyezni.
Amikor nehézségekkel szembesülnek, Toppingék a hitükre támaszkodnak, és hisznek benne, hogy Isten azért küld nehézségeket az utunkba, hogy ezek által jobb emberekké váljunk. 10 gyerek mellett a legnehezebb feladat igazságosan megosztani az idejüket, hogy mindenki igényeinek megfeleljenek, hiszen minden gyereknek más természete van, és más-más dolgokra van szükségük.
„A négy klasszikus temperamentum – szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus – ismerete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megértsük és neveljük a gyerekeinket” – magyarázta az édesapa.
Ugyanakkor van néhány alapvető szabály, amihez mindig tartják magukat, például nem engedik a gyerekeiknek, hogy elektronikus készülékeket használjanak, és reggeli közben általában hangosan felolvasnak a szentek életéből, vagy közösen énekelnek.
Mindenkinek kell házimunkát végeznie, a tanulás és a sportok pedig fontosak, de nem állnak mindenek felett. A gyerekek egy része hagyományos iskolába jár, másik részüket azonban az édesanyjuk tanítja otthon.
A szülők az egyensúlyra is odafigyelnek – Anna havonta egy napra elutazik otthonról, hogy „regenerálódjon”, Ryan pedig évente egyszer tölt távol egy kis időt a családjától. Bár az otthonukban állandó a káosz, a szülők azt mondják, az öröm messze felülmúlja a nehézségeket.
„Imádjuk, hogy fiaink vannak. Lehet, hogy hangosak, rendetlenek és állandóan birkóznak, de senki sem tart haragot” – mondják a szülők, hozzátéve, hogy egyetlen lányukat igazi isteni ajándéknak tekintik, és látják, milyen nagyszerű hatással van az ő jelenléte a fiaik jellemére.
„Amikor a lányunk megszületett, felfedeztük, hogy milyen erős a fiúk védelmező igénye. Még mielőtt Catherine 6 hónapos lett volna, már arról beszélgettek, hogy mit tennének, ha egy fiú valaha is bántani próbálná őt! Vélhetően egy nap lesz majd egy fiatalember, aki udvarolni akar neki, és bármilyen ember is legyen egyébként, remélem, elég kemény lesz” – mondta az édesapa.
Toppingék szerint a hit és a család a legfontosabb dolgok az életben: „Ha nincs család, nincsenek gyerekek, akkor nincs jövő” – mondja Ryan Topping, hozzátéve, hogy elsősorban az erényesség útján szeretnék elindítani a gyerekeiket.
