Ukrajna drasztikusan fokozta a távolsági dróncsapásokat az orosz energetikai infrastruktúra ellen, kifejezetten a háborús bevételek csökkentése érdekében. Az ukrán drónok célba vették az oroszországi Primorszk kikötőjét a Balti-tengernél, valamint a Fekete-tengeren fekvő Tuapsze és Novorosszijszk kikötőit, továbbá a keletebbre, Permben és Orenburgban található finomítókat is – számolt be róla a The Times. A támadások nyomán több esetben napokig tartó, hatalmas kiterjedésű tüzekről számoltak be a források.
Márciusban Ukrajna először indított több nagy hatótávolságú drónt Oroszország felé, mint amennyit Moszkva Kijev felé. A moszkvai Védelmi Minisztérium 7 347 ukrán dróncsapást jelentett, míg az ukrán légierő 6 462-t.
Az ilyen támadásokhoz használt fegyverek jelentős részét a Fire Point nevű ukrán hadiipari technológiai vállalat gyártja, amelyet négy évvel ezelőtt, az orosz invázióra válaszul hoztak létre, és ma már mintegy 5800 embert foglalkoztat 50 gyártóegységben.
A The Times járt a vállalat egyik gyárában is, ahol nagy hatótávolságú drónokat és „Flamingo” cirkálórakétákat gyártanak, valamint egyéb fegyverek fejlesztésén dolgoznak.
A Fire Point FP-1 és FP-2 drónjai ma már az Ukrajna által Oroszország területén végrehajtott támadások mintegy harmadáért felelősek, miközben a cég napi 290 darabra növelte a gyártást. A robbanóanyaggal felszerelt drónok hatótávolsága 200 és 1700 km között van, és előre betáplált útvonalak mentén, a terep és jellegzetes tájékozódási pontok felismerésével képesek áttörni az orosz légvédelmet.
„A nagy hatótávolságú UAV-jainkat (pilóta nélküli légi járműveinket) nem befolyásolja az orosz elektronikai hadviselés; nem használunk GPS-t [a célzás során]” – mondta Denis Shtilerman, a vállalat társalapítója és vezető tervezője. „Alacsony magasságban, éjjellátó kamerák segítségével navigálnak, és teljesen autonómok.”
Csak áprilisban legalább 21 sikeres támadást hajtottak végre az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen, amelyek Kijev szerint milliárd dolláros exportbevétel-kiesést okoztak Moszkvának. Vasárnap a Kreml közölte, hogy Ukrajna legalább 334 drónt indított Oroszország ellen, ami 66-tal több, mint az ugyanazon a napon indított orosz drónok száma. A támadásokban nyolc ember halt meg – négy-négy a frontvonal mindkét oldalán.
Shtilerman szerint már önmagukban ezek a drónhullámok is képesek lennének akár holnap szinte teljesen leállítani Oroszország külső piacokra irányuló olajexportját – ha Ukrajna és szövetségesei rendelkeznének az ehhez szükséges politikai akarattal.
„Ukrajna egyetlen nap alatt leállíthatja az összes orosz olajexportot – mind a Balti-tengerről, mind a Fekete-tengerről. Drónjaink megközelítik az olajszállító hajót, bekapcsolódnak a 16-os nemzetközi rádiócsatornára, és közlik: »A tengeri blokád zónájában tartózkodnak. Azonnal irányt kell változtatniuk«” – tette hozzá Shtilerman.
„Ha a tartályhajó nem változtat irányt, célba vehetjük a hajó motorjait. És ez sokkal jobb a környezet számára is, mivel egy olyan nagyságrendű tűz, mint amilyenek Tuapszéban vagy Uszty-Lugában voltak, rendkívül súlyos ökológiai károkat okoz.”
Shtilerman szerint napi ötven drón is elegendő lenne Oroszország blokkolásához, de ehhez Kijev szövetségeseinek jóváhagyása is szükséges: „Ez politikai akarat kérdése. A fegyvereinket ugyanis európai szövetségeseink finanszírozzák, és talán még némi amerikai forrás is van bennük a Donald Trump előtti időszakból.”
Ukrajna már elkezdte drónokkal támadni az úgynevezett „árnyékflotta” olajszállító hajóit is, bár egyelőre korlátozott számban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy vasárnap három orosz tankert is eltaláltak: egyet Primorszkban, kettőt pedig a Fekete-tenger déli részén, Novorosszijszk kikötőjénél, és egy videót is közzétett az utóbbi támadásról.
„Oroszország bármikor véget vethet a háborúnak. A háború elhúzódása csak a védekező műveleteink kiterjedését fogja növelni” – nyilatkozta Zelenszkij.
Bár a Fire Point azt állítja, hogy drónjai jóval olcsóbbak a versenytársakénál, igazán a rakétagyártási képességeik emelik ki őket — ezek már komolyan felvehetik a versenyt a nyugati megfelelőkkel. Ukrajna első robotrepülőgépe, a Flamingo FP-5 állítólag akár 14 méteres pontosságot és 3000 km-es hatótávolságot ér el, ami kétszerese az amerikai Tomahawk rakétáénak, bár nagyobb ennél.
Két rövid- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, az FP-7 és az FP-9 már „harctéri tesztelés” alatt áll, 300, illetve 850 km-es hatótávval — ami elegendő ahhoz, hogy akár Moszkvát is elérjék, hasonlóan ahhoz, ahogy Oroszország is bombázta Kijevet Iskander-M rakétáival.
A ballisztikus rakétákat nehéz elfogni, mivel rendkívüli sebességgel, meredek és kiszámíthatatlan pályán haladnak, nagyon nagy magasságból indulnak, így a védelemnek csak néhány másodperce van arra, hogy észlelje, kövesse és lelője őket.
Az ukrajnai háború ugyanakkor rávilágított arra is, hogy Kijev és Európa egyre inkább függ a egyre csökkenő amerikai Patriot rakétakészletektől.
Éppen ezért a Fire Point szerződést kötött a német Diehl Defence céggel egy függetlenebb és olcsóbb európai rakétavédelmi pajzs kifejlesztésére, „Freya” projekt néven. A rakéta az FP-7 modellen alapul, amely Shtilerman szerint részben az orosz S-400 rendszer másolata.
„Már most is gyártunk az S-400-hoz hasonló rendszereket. És jelenleg azon dolgozunk, hogy ezeket integráljuk a nyugati cégek technológiájával, nyugati radarokkal és irányítási rendszerekkel” – mondta. „Amit javaslunk, az egy nyílt architektúra létrehozása, egy páneurópai ballisztikus védelmi pajzs.”
Shtilerman szerint az európai védelmi vállalatoknak fel kellene adniuk az exkluzív technológiákhoz való ragaszkodást, mert a mesterséges intelligencia gyorsan képes másolatokat vagy alternatív megoldásokat létrehozni. Ehelyett a jelenlegi versenytársaknak inkább együtt kellene működniük, hogy Európa megőrizze saját védelmi képességei feletti szuverenitását, ahelyett, hogy korlátozó feltételek mellett szállítanák a fegyvereket.
„Jelenleg a radarokat és irányító rendszereket gyártó európai vállalatok teljes kapacitása nem elegendő Európa igényeinek kielégítésére; valószínűleg tízszer kisebb, mint amennyire szükség lenne” – mondta.
„Mi megépítjük a rakétát, nyilvánossá tesszük a szoftveres megoldásunkat, és megmutatjuk, mi van a rakéta belsejében. Látható, hogy ez a szoftver nem tartalmaz semmilyen kapcsolót, így az eladás után nem tudjuk deaktiválni a rakétát; nem mi irányítjuk a fegyvereink sorsát” – magyarázta.
A Fire Point már nyitott egy gyártóüzemet Dániában is, és tárgyalásokat folytat a norvég kormánnyal egy közös gyártás elindításáról.
A vállalat emellett jövőre a hírszerzés és a biztonságos kommunikáció területére is ki akar terjeszkedni. Már három indítási helyet lefoglalt a SpaceX-nél, hogy Európában gyártott ukrán műholdakat juttasson pályára, és ebből már kettőt fel is bocsátott – árulta el Shtilerman. A tervek szerint jövőre további műholdakat gyártanak és indítanak el abból a 93-ból, amelyre becslésük szerint szükség van ahhoz, hogy Ukrajna saját felderítési és titkosított kommunikációs rendszerekkel rendelkezzen, megszüntetve ezzel a függést Starlink technológiájától és Elon Musk amerikai rendszerétől.
Ugyanakkor a Fire Point működését viták is övezik. Shtilerman elismerte, hogy nyugati partnerségeiket beárnyékolta egy egyre nagyobb korrupciós botrány, amelyben érintett Timur Mindich, Zelenszkij egykori üzlettársa, aki kegyvesztetté vált, és novemberben Izraelbe menekült.
A múlt héten az Ukrainska Pravda oknyomozó riportja és podcastja hangfelvételeket hozott nyilvánosságra egy tavaly júliusi beszélgetésről Mindich és Rustem Umerov, volt védelmi miniszter között. A felvételen Mindich úgy tűnik, a vállalat képviseletében lép fel, és arra biztatja Umerovot, hogy szerezzen több állami befektetést a cég számára.
Egy nyilatkozatában az ukrán Korrupcióellenes Közbizottság – a Védelmi Minisztérium független felügyeleti szerve – a jelentést „fontos, de meg nem erősített” bizonyítéknak minősítette arra nézve, hogy Timur Mindich valóban a vállalat egyik kedvezményezettje, vagy akár annak egyedüli tényleges tulajdonosa.
Mivel Timur Mindich már korábban szankciók alá került az energetikai szektort érintő korrupciós botrányban játszott szerepe miatt, bármely hozzá köthető cég elveszítheti a hozzáférést az állami szerződésekhez. A testület ezért elővigyázatosságból a Fire Point államosítását javasolta.
Shtilerman szerint azonban ez „hatalmas ostobaság”. „Először is, ebben a podcastben azt állítják, hogy körülbelül 311 milliárd hrivnyát kaptunk a kormánytól, ami egyszerűen szemenszedett hazugság. A teljes 2025-ös költségvetésünk – vagyis az árbevételünk – 29 milliárd hrivnya, ami több mint tízszer kevesebb. Ráadásul egy ellenőrizetlen forrás alapján állítják, hogy államosítanának minket!” – reagált.
Szerinte a felvételt meghamisíthatták, akár orosz hírszerzési szolgálatok, akár a vállalat versenytársai, és követelte, hogy a Fire Point lehetőséget kapjon a feltével hitelességének ellenőrzésére. Azt is tagadta, hogy Mindichnek bármilyen részesedése lett volna a cégben, hozzátéve, hogy mindössze „körülbelül tíz alkalommal tárgyaltak” vele, amikor az egy jelentős tulajdonrész megszerzését próbálta elérni – sikertelenül.
A Fire Point a túlárazott alkatrészekről szóló vádakra is reagált: egy független jelentést mutattak be, amely összevetette a szerződéses árakat a piaci becslésekkel. A jelentést egy nyugati cég készítette (bár nem teljes körű felülvizsgálatként), és úgy tűnt, megerősíti, hogy a vállalat nem sértette meg az ukrán védelmi beszerzésekre vonatkozó törvényeket.
Ugyanakkor az elemzők szerint hiba lenne államosítani a vállalatot, mivel ez nem tenné lehetővé a gyors innovációt, és hangsúlyozzák, hogy Ukrajna rakétaprogramja „döntő fontosságú” az orosz gépipar, hidak és megerősített infrastruktúra megsemmisítéséhez.
