A jogászi szakma, sok más szakterülethez hasonlóan, jelentős átalakuláson megy majd keresztül, ha a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésre kerül. Az ügyvédi irodák jelenleg is használnak nyílt MI-eszközöket és speciális, jogi szolgáltatásokra szabott platformokat. A specializált eszközök viszont olyan pontosságot, valós idejű frissítéseket és jogi terület-specifikus funkciókat biztosítanak, amelyeket az általános MI-eszközök nem nyújtanak – emeli ki Soledad Atienza, a madridi IE Egyetem jogi karának dékánja a The Conversation weboldalon közzétett szövegében.
A szerző idézi a Nemzetközi Ügyvédi Kamara nemrégiben végzett felmérését, amely szerint 333 válaszadóból 210 ügyvédi iroda nyilatkozott úgy, hogy alkalmaznak mesterséges intelligenciát a működésük során. A nagyobb cégek vezetik ezt a változást: a több mint 500 ügyvéddel rendelkező cégek 100 százaléka számolt be a MI integrálásáról, míg a kisebb cégek (1-100 ügyvéddel rendelkező cégek) sokkal alacsonyabb arányban, 68%-uk pedig még nem alkalmaz MI-t. A mesterséges intelligencia használata Európában (beleértve az Egyesült Királyságot) és az Egyesült Államokban, valamint a több joghatóságban működő cégek körében az elterjedtebb.
A spanyol jogi kar dékánja a szakma globális-numerikus ábrázolását is felvázolja: világszerte mintegy 20 millió munkahely, köztük 12 millió ügyvéd, mintegy 4 millió ügyvédsegéd és 4 millió operatív és adminisztratív dolgozó tevékenykedik a területen. Emellett a szakma további 14 millió munkahelyet foglal magában a tágabb ökoszisztémán belül, beleértve a közjegyzőket, fordítókat és más kapcsolódó szakembereket.
A jelentés számos kulcsfontosságú kihívást azonosít a mesterséges intelligencia jogi szakmákban történő alkalmazásával kapcsolatban: Atienza kiemeli a MI-politikák és irányítási keretek kidolgozását a bizalom előmozdítása, a kockázatok minimalizálása és a megfelelőség biztosítása érdekében, a MI-eszközök szigorú tesztelését és folyamatos értékelését a bevezetés előtt és közben, az ügyvédek és az adminisztratív személyzet képzését a MI hatékony integrálása érdekében a munkafolyamatokba, az ügyfelek aggályainak kezelését az adatok mesterséges intelligencia képzésre történő felhasználásával kapcsolatban, továbbá a jogi és etikai kötelezettségeknek való megfelelés biztosítását.
„A jogi ágazatban a MI bevezetésének sebessége eltérő, ami egyenlőtlenségekhez vezet a jogi szolgáltatások minőségében és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben. A jogi oktatási intézmények azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy megvárják mindezen kihívások megoldását – aktívan hozzá kell járulniuk a mesterséges intelligencia jövőjének alakításához a szakmában” – véli az ibériai akadémikus.
Atienza azt is megjegyzi, „miközben az ügyvédi irodák és a jogi osztályok gyorsan integrálják a MI-t, sok jogi kar lassan alkalmazkodik”, és kihangsúlyozza, „egyes MI-eszközök még nem elérhetőek az akadémiai intézmények számára, ami szakadékot teremt a jogi oktatás és a szakmai valóság között” – érvel a dékán.
Atienza úgy véli, a jogi egyetemek három különböző szinten integrálhatják a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy a jogi oktatás fejlődjön és felkészítse a hallgatókat egy olyan MI által vezérelt szakmára, amelyben sok feladat automatizálva lesz. Ami a tartalmat illeti, a spanyol dékán úgy véli, hogy az etikáról és a különböző régiókban a MI szabályozásáról szóló kurzusok felvétele fontos, de ez csak az első lépés – a jogi programokat teljesen át kell alakítani, hogy igazodjanak az egyre inkább MI-vezérelt szakmához. Emellett elemezni kell őket, hogy meghatározzák, az egyes jogi diszciplínákat hogyan érinti majd a MI. „Az alkotmányjogot például nem ugyanúgy fogja érinteni, mint a kereskedelmi és munkajogot” – mutat rá Atienza.
Változásokra lesz szükség a módszertanban is. „A tanároknak tudatos döntéseket kell hozniuk arról, hogy a diákok mikor használhatnak és mikor nem használhatnak mesterséges intelligencia-eszközöket. A vitákat és a feladatokat is úgy kell megtervezniük, hogy tudatában legyenek annak, hogy a hallgatók valószínűleg úgy fogják használni a MI-t, ahogyan azt a jogi szakemberek egyre gyakrabban teszik. Mind a tanároknak, mind a diákoknak a tanulás racionalizálására (pontosabb visszajelzés, kutatás) kellene használniuk a MI-t, és inkább szövetségesként, mint ellenfélként kellene kezelniük” – fejtette ki a spanyol jogi egyetem vezetője.
A készségfejlesztés szempontjából „a mesterséges intelligenciának a jogi elemzést fokozó eszköznek kell lennie, és megfelelő használatának erősítenie kell a diákok képességét a különböző nézőpontok értékelésére, a szigorú érvek felépítésére és a megalapozott döntéshozatalra. A jogi iskoláknak az innováció központjaivá kell válniuk, és nemcsak arra kell felkészíteniük a hallgatókat, hogy a MI-val dolgozzanak, hanem arra is, hogy etikus és felelős módon vezessék annak alkalmazását a jogi szakmában” – hangsúlyozza a The Conversation cikkének szerzője.
Soledad Atienza kiemeli: „a mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az ügyvédeket, de megváltoztatja a jogi munka jellegét, és olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek eligazodni az új típusú tranzakciók, szabályozási környezetek és jogi konfliktusok között”. Más szavakkal, több ügyvédre lesz szükség, nem kevesebbre.
„Ahogy a társadalom egyre összetettebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, a jogi szakértelemre egyre nagyobb szükség lesz. Az egyre inkább a MI és az automatizálás által vezérelt társadalomnak valószínűleg nem kevesebb, hanem több ügyvédre lesz szüksége a fejlődő jogi keret értelmezéséhez és alakításához. Ahhoz azonban, hogy a MI-ban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázhassuk a jogi szakma hozzáférhetősége és hatékonysága érdekében, az egyetemeknek át kell alakítaniuk tanterveiket annak érdekében, hogy a jövő jogászai etikusan és hatékonyan tudják használni ezeket a technológiákat” – hangsúlyozza Atienza a közleményében.
Ugyanakkor „a jogi egyetemeknek proaktív lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a jövő jogászai ne csak mesterséges intelligencia-szakértők legyenek, hanem kritikus ítélőképességgel és etikus döntéshozatallal is rendelkezzenek. A jogi oktatás jövője – sőt, maga a jogi szakma is – attól függ, hogyan sikerül megtalálni ezt az egyensúlyt” – teszi hozzá a spanyol jogi egyetem dékánja.
