Chelsea és Jake egy 6 éves kislány, Maggy szülei. Jake édesanyja azonban valamiért a fejébe vette, hogy a gyerek valójában nem az unokája, és évekig próbálta rávenni a házaspárt egy genetikai teszt elvégzésére. A szülők végül valóban elvégeztek egy tesztet, de az eredmény valami olyasmit mutatott, amire egyáltalán nem számítottak – azt, hogy Chelsea nem a lányuk biológiai anyja.
A házaspár ezután kétségbeesetten kereste a válaszokat, és mint kiderült, a magyarázat egy ritka genetikai jelenségben rejlik.
„Maureen, az anyósom, magára vállalta, hogy minden év karácsony estéjén DNS-tesztkészletet ad nekünk ajándékba. Szerinte a lányunk nem a miénk. Így egy nap Jake és én úgy döntöttünk, hogy kipróbálunk egy DNS-tesztkészletet – ha másért nem, hogy nevessünk egy jót az egészen. Valószínűleg már körülbelül tíz készletünk volt a fürdőszobai szekrényben” – mesélte Chelsea.
„Végül is nem is volt olyan nevetséges pillanat. A tesztkészletek szerint Jake Maggy apja, de a csavar? Nem én vagyok a biológiai anyja. Csak álltam a nappaliban, és úgy éreztem, az egész világom összeomlik” – folytatta a nő.
„Megszültem a gyerekünket. Természetes úton szültem, és hat évvel később még mindig emlékszem a harminchét órás vajúdás minden fájdalmára. Szóval, hogy lehet, hogy a gyerekem mégsem az enyém?” – kérdezte az anyuka.
Chelsea teljesen összezavarodott, és már a legképtelenebb elméletek is megfordultak a fejében. Arra gondolt, hogy a férje megcsalta, és valahogy elintézte, hogy a kórházban kicseréljék a babákat.
„Nevetséges volt, de legalább egy magyarázat – legalábbis az én fejemben” – mondta. Nyíltan is megvádolta ezzel a férjét, de Jake biztosította róla, hogy soha nem csalta meg, és arra bíztatta a feleségét, menjenek el az orvosukhoz, Dr. Davieshez, aki ott volt Maggy születésekor, és kérjék meg, hogy végezzen el egy pontosabb tesztet.
Az orvos is biztosította őket arról, hogy nem cserélhették el a babákat, és megkérte Chelsea-t, hívja be a saját édesanyját is egy tesztre. „Emlékszem, hogy ültem a váróteremben, és próbáltam rájönni, mi köze van anyámnak mindehhez” – idézte fel a nő. Az újabb eredmények kimutatták, hogy Chelsea édesanyja Maggy nagymamája.
Dr. Davis elmagyarázta a családnak, hogy Chelsea biológiai értelemben úgynevezett kiméra. A kimérák az ókori görög mítoszokban félig ember, félig állat lények, amik természetfeletti hatalommal bírnak, a biológiában azonban ez a fogalom egyfajta genetikai mozaikra utal, azt jelenti, hogy valaki legalább két génkészlettel rendelkezik.
„Az orvos elmagyarázta, hogy két különböző DNS-em van. Azt mondta, hogy a bőrömben és a hajamban lévő DNS, amely különbözik Maggyétől, különbözik a méhnyakból vett mintában során talált DNS-től” – mondta Chelsea.
A kimérizmus többféleképpen is kialakulhat, például ikerterhességek esetén, amikor két, kialakulóban lévő embrió összeolvad eggyé, ahogy az Chelsea esetében is történt. Dr. Davis egy érzékletes példával magyarázta meg a furcsa helyzetet: „Képzeljük el, hogy van két LEGO-készletünk; normális esetben minden ember az egyiket az anyjától, a másikat pedig az apjától kapja. Most gondoljunk a kimérizmusra úgy, mint egy keveredésre az építés során. Az egyik készlet helyett valaki két készlet blokkjainak keverékét kapja meg.”
Maggy tehát valóban Chelsea lánya volt, még ha az első tesztek nem is tudták ezt kimutatni. A nő megkönnyebbült, és rendkívül hálás volt a férjének, aki végig kitartott mellette, annak ellenére is, hogy hűtlenséggel vádolta.
„Megértette, hogy egy anya vagyok, akinek azt mondták, hogy a gyereke biológiailag nem az övé. Megértette, hogy meg kell dolgoznom a válaszokért.”
Chelsea még mindig nyugtalanítónak találja ugyan, hogy az anyósa éveken át meggyőződéssel állította, hogy Maggy nem az ő gyerekük, de egyelőre elengedte ezt a kérdést.
