Akár a 300 méter magasságot is elérhetik azok a tengeralatti hullámok, amelyek a Csendes-óceán fenekétől indulva a felettük lévő melegebb víztömegekbe ütköznek.
Ezekre a rendkívüli víz alatti jelenségekre Szamoától északkeletre bukkantak rá. Az óriási hullámokat gyakorlatilag az óceán mélyen futó áramlatok alakítják ki, mikor a hatalmas víztömeget a mélyben húzódó domborzat felemelkedésre készteti, mintegy akadályként állva útját az áramlatnak, így a délről északra tartó hideg és sós vízréteg neki ütközik a fenti melegebb víznek, közel 300 méternyire hatolva be abba.
A kutatók azt követően figyeltek fel a jelenségre, miután a hideg víztömeget hordozó hullám úgymond összeomlik, visszakerül az áramlatba, viszont maga után nagyon erős turbulenciákat hagy. Az erős mélytengeri áramlat az Antarktisztól kezdi meg útját, majd Szamoától északkeletre beömlik a Szamoa-átjáron keresztül egy kanyonba, amely megközelítőleg 40 kilométer szélességű. Akkora vízmennyiség folyik itt keresztül, mintha összesen 35 Amazonas méretű folyó torkolna be egyszerre. Minden másodpercben 6 millió köbméter víz halad át ezen a szűk víz alatti folyosón.
Az áramlatokról eddig is tudták a kutatók, hogy nagyon fontos szerepet töltenek be a bolygó időjárásának alakításában, azonban a szakértők szerint az óriáshullámoknak is fontos rész jut, hiszen ezáltal az óceánok tápanyaga egyenletesen oszlik el a vízterületen.
Forrás: Origo.hu
