Pablo Escobar a Narcos sorozat megjelenése után újra visszatért a köztudatba.
A sorozattal együtt ugyanakkor számos érdekesség is megjelent a hírhedt kolumbiai drogbáróról, akit a Kokainkirálynak is neveztek.
Az egyik olyan dolog, ami különösen felkeltette a közvélemény figyelmét, az a börtön volt, amit Pablo Escobar saját magának építtetett.
Megegyezett a hatóságokkal arról, hogy feladja magát, bizonyos feltételek mellett, amelyek között az is szerepelt, hogy saját maga építtetheti fel a börtönét, és a hatóságok ebbe bele is egyeztek.
A valóságban ugyanakkor a hegyoldalon álló börtönt azért építették, hogy távol tartsák Escobar ellenségeit, nem pedig azért, hogy ő ott valóban fogoly legyen.
Az épület ugyancsak fényűző volt, Hotel Escobar vagy Club Medellín néven is emlegették, de leginkább a La Catedral elnevezés terjedt el.
A fényűzően berendezett „börtönben” helyet kapott többek között egy focipálya, egy klub, bárok, jakuzzik és még egy mesterséges vízesés is.
Valójában a La Catedral inkább erőd volt, mint börtön, amelyet azért építettek, hogy távol tartsák Escobar ellenségeit, miközben ő kényelmesen bonyolíthatta tovább az üzleteit.
A kolumbiai kormány komolyan küzdött azért, hogy valahogy vádat emelhessen az Escobar irányította Medellín kartell ellen. Ez már csak azért is nehéznek bizonyult, mert Pablo Escobar kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett a lakosság bizonyos rétegeinek körében – annak köszönhetően, hogy sokat jótékonykodott, különösen szülővárosa javára.
A kormánynak véres leszámolások és kartellháború után végül sikerült egyezséget kötnie Escobarral, aki belement, hogy feladja magát a rendőrségen, ha nem adják ki őt az Egyesült Államoknak, ettől tartott ugyanis a legjobban.
Ugyanakkor Escobarnak néhány másik feltétele is volt:
- csökkentsék a börtönbüntetését 5 évre;
- egy saját maga építtette börtönben tölthesse le a büntetését;
- saját maga választhassa ki az őreit;
- és a kolumbiai katonaság védje meg őt az ellenségeitől.
Bár az állampolgárok és az amerikaiak keményen bírálták érte, a kolumbiai kormány módosította az alkotmányt, hozzáadva egy cikkelyt, amely előírta, hogy a kolumbiai állampolgárokat nem lehet kiadni.
Escobar betartotta a szavát. A börtön megépülése után feladta magát. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a „börtönbüntetése” nem volt igazi büntetés. Normális esetben egy elítéltnek sem szaunához, sem jakuzzihoz, vagy úszómedencéhez nincs hozzáférése, ahogy saját vízesésük sincs.
A La Catedral hihetetlenül extravagáns épület volt, hatalmas konyhával, biliárdszalonnal, televíziókkal felszerelt bárokkal, és klubokkal, ahol Escobar még esküvői partikat is rendezett. Mindeközben pedig fennakadás nélkül bonyolította az üzleteit. Amíg a „Hotel Escobarban” tartózkodott, több mint 300 illetéktelen vendéget fogadott, köztük prostituáltakat és körözött bűnözőket.
1992-ben Escobar több kartellvezető kivégzését rendelte el kíséretükkel és családjukkal együtt. Ekkor a kolumbiai kormány úgy döntött, hogy ideje véget vetni ennek a játszmának. A hadsereget kivezényelték a Pablo Escobar által épített börtönhöz, de mire odaértek, a drogbáró már nem volt ott.
Escobar mindössze 13 hónapot töltött le 5 éves büntetéséből.
Egy évvel később Pablo Escobart egy tűzharcban lelőtték, miközben menekülni próbált a hatóságok elől.
