A Dél-Csendes-óceán apró szigetállama, amelyet a világ évtizedeken át Nauru néven ismert, hivatalosan is visszatért a lakói által hagyományosan használt Naoero névhez. Az ENSZ nyilvántartásában a névváltozás 2026. június 26-ától hatályos, a szervezet tagállami listáján az ország már Naoero néven szerepel.
Az ország vezetése a változást nem új identitás létrehozásaként, hanem egy régi név visszaállításaként mutatta be.
David Adeang elnök az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy vannak pillanatok egy ország történetében, amikor újra fel kell idézni, kik is voltak mindig.
„Sokat utaztam” – kezdte beszédét, majd így folytatta: „Vannak olyan pillanatok egy nemzet életében, amikor az embereket arra hívják fel, hogy emlékezzenek arra, kik voltak mindig is. Számunkra ez egy ilyen pillanat.”
Nem új nevet találtak ki, hanem visszatértek a régihez
A Nauru és a Naoero ugyanannak a névnek két változata, ám a helyesírás és a kiejtés közötti különbség az ország számára komoly kulturális jelentőséggel bír.
A mintegy 12 ezer lakosú szigetállamban a Naoero forma régóta használatos a helyi nyelvben. Az ország vezetése szerint éppen ezért nem valódi átnevezésről, hanem a saját nyelvi és kulturális forma nemzetközi helyreállításáról van szó.
Adeang így fogalmazott: „Sok éven át a világ Nauru néven ismerte országunkat. Így hangzott a nevünk azok számára, akiknek nehéz volt kiejteni, és a világ megtartotta ezt a nevet. De nem ez volt az a név, amelyet az embereink egymás között használtak.”
A változás mára az ENSZ hivatalos rendszerében is megjelent: a szervezet földrajzi terminológiai adatbázisa a Naoero nevet használja elsődleges megnevezésként, a korábbi Nauru formát pedig korábbi névként tünteti fel.
Miért lett Nauruból Naoero?
A mindössze körülbelül 21 négyzetkilométeres szigetország 1968-ban vált függetlenné, miután története során német, ausztrál, brit és új-zélandi igazgatás alatt is állt.
A Naoero név használatát az ország vezetése az identitás és a helyi kulturális örökség megerősítésével indokolta.
Adeang szerint a döntés nem a múlt eltörléséről szól.
„Nem azért hoztuk meg ezt a döntést, hogy kitöröljük a múltunkat. Hanem azért, mert tiszteljük azt” – mondta.
Majd hozzátette: „Ez a név őseink emlékét, nyelvünket és identitásunkat hordozza. Mindig is ott volt. Soha nem veszett el, és soha nem hiányzott. Ma visszahozzuk a Naoero nevet.”
Az ENSZ már Naoero néven tartja nyilván az országot
A változás nem maradt jelképes lépés. Az ENSZ tagállamokat felsoroló hivatalos oldalán már Naoero szerepel, az ország 1999. szeptember 14-i ENSZ-tagsági dátumával.
Az ENSZ fejlesztési rendszerének országoldala szintén Republic of Naoero, vagyis Naoero Köztársaság néven hivatkozik az államra.
A névváltozással az ország nemzetközi kódja is módosul: az NRU helyett az NRO használata kerül előtérbe, míg a lakosság megnevezésére a „dei-Naoero” formát kívánják alkalmazni a korábbi „naurui” helyett.
Az angolban a Nauru nevet körülbelül „Now-roo”, a Naoero formát pedig „Now-ero” alakban ejtik.
Több ország is visszatért már történelmi vagy helyi nevéhez
Az elmúlt száz évben számos ország változtatta meg hivatalos nevét.
Szváziföldből 2018-ban Eswatini lett, Dahomey 1975-ben vette fel a Benin nevet, Rhodesia pedig 1980-ban, a gyarmati uralom lezárulása után Zimbabwe néven vált ismertté.
Sziám 1939-ben Thaiföldre változtatta nevét, Perzsia Irán lett, Felső-Volta pedig Burkina Faso néven folytatta történetét. Az Aranypartból Ghána, Ceylonból pedig Srí Lanka lett.
Törökország 2022-ben kérte az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget arra, hogy angol nyelven is a Türkiye megnevezést használják.
Naoero esetében a változtatást elsősorban a helyi nyelvhez és identitáshoz való visszatérésként mutatják be.
Az ENSZ-ben elmondott beszédében David Adeang az országot érintő más kérdésekről is szólt, köztük a tengerszint emelkedéséről, a gazdasági kihívásokról és arról, hogy a kis szigetállamok nagyobb nemzetközi figyelmet és képviseletet szeretnének.
Beszédét egy rövid üzenettel zárta: „Hívjanak minket a nevünkön.”
