Pénzügyi válság, hatalmas erdőtüzek, nemzetközi konfliktusok és egy tragédiába torkolló kincsvadászat – ezekkel a nyugtalanító eseményekkel hozzák összefüggésbe Nostradamus több mint 450 éves jóslatait 2027-re vonatkozóan. A 16. századi francia asztrológus rejtélyes négysoros verseit ismét elővették, és több olyan részletet találtak bennük, amelyet a következő év lehetséges eseményeire vonatkoztatnak. Van viszont egy fontos részlet: Nostradamus egyik idézett versben sem nevezte meg konkrétan a 2027-es évet.
Nostradamus, eredeti nevén Michel de Nostredame, 1566-ban halt meg, mégis évszázadokkal később is milliókat foglalkoztatnak a neki tulajdonított jövendölések. A francia orvos és asztrológus 1555-ben kezdte megjelentetni Les Prophéties, vagyis A próféciák című művét, amelyben több száz, titokzatos képekkel és szimbólumokkal teli négysoros verset gyűjtött össze.
A közel ötszáz éves szövegeket a mai napig újraértelmezik. Követői szerint Nostradamus olyan történelmi eseményeket is előre láthatott, mint az 1666-os londoni nagy tűzvész, a francia forradalom vagy John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása. Ezeket az összefüggéseket rendszerint az események bekövetkezése után keresték meg a verseiben, így nem tekinthetők bizonyítottan pontos előrejelzéseknek.
A Sky HISTORY legújabb elemzése öt különösen nyugtalanító értelmezést gyűjtött össze, amelyek 2027-hez kapcsolódhatnak.
Pusztító tűzvészek és a természetben bekövetkező katasztrófák
Az egyik legtöbb figyelmet kapó jóslat egy olyan tűzről szól, amely nyugatról és délről kelet felé terjed, és súlyos pusztítást hagy maga után.
A Sky HISTORY elemzése a XI. centuria 27. négysorosához köti a következő sorokat, amelyek egyik angol fordításának magyar megfelelője:
„Égi tűz nyugat felől, délről kelet felé terjedve, félig holt férgek, amelyek még gyökeret sem találnak.”
A szöveg értelmezői szerint a különös képek hatalmas erdő- és bozóttüzekre utalhatnak, amelyek nemcsak a növényzetet, hanem a talaj élővilágát is súlyosan károsítják.
Az értelmezés különösen a klímaváltozás és az egyre nagyobb figyelmet kapó természeti katasztrófák miatt vált népszerűvé. A vers mégsem nevez meg konkrét földrajzi területet vagy időpontot.
A szöveg hitelességével kapcsolatban további bizonytalanság is felmerül: a XI. centuriához sorolt töredékek nem tartoznak a Nostradamus fő művének általánosan elfogadott tíz centuriájához, így eredetük vitatott.
Pénzügyi összeomlás és az adósságok okozta válság
A második értelmezés gazdasági katasztrófáról szól, amely a modern pénzügyi rendszert is megrázhatná.
A VIII. centuria 28. négysorosában Nostradamus aranyra, ezüstre, adósságokra és pénzügyi kötelezettségekre utal. A szöveg egyes fordításai az elértéktelenedő pénzügyi eszközök és az adósságok miatt bekövetkező pusztulás képét idézik fel.
A Sky HISTORY szerint ezeket a sorokat egy lehetséges adósságválság előjeleiként is lehet értelmezni. A mai gazdasági környezetben különösen könnyű kapcsolatot találni a történelmi szövegek és az államadósságokkal, az inflációval vagy a pénzügyi piacok sérülékenységével kapcsolatos aggodalmak között.
A négysoros viszont nem beszél 2027-ről, nem jelöl meg országot, és nem ír le egyértelműen azonosítható modern gazdasági eseményt.
Az is figyelemre méltó, hogy ez a vers a centuria 28. darabja, nem pedig a 27., vagyis még ahhoz a számozáson alapuló értelmezéshez sem illeszkedik, amellyel egyes kommentátorok a 2027-es évre próbálnak következtetni.
Irán és Törökország is szerepet kaphat egy új konfliktusban?
A harmadik jóslatot a Közel-Keleten és a Fekete-tenger térségében kialakuló politikai vagy katonai fejleményekkel hozzák összefüggésbe.
Az V. centuria 27. négysorosában a következő részlet olvasható egy elterjedt fordítás szerint:
„Tűz és fegyverek által, nem messze a Fekete-tengertől, Perzsiából érkezik, hogy elfoglalja Trapezuntot.”
Perzsia a mai Irán történelmi elnevezése, míg Trapezunt, más néven Trebizond, a mai törökországi Trabzon városának régi neve. A Fekete-tenger partján fekvő település földrajzi helyzete miatt évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi és stratégiai központ volt.
A modern értelmezések szerint a vers Irán és Törökország közötti kapcsolatokat, katonai mozgásokat vagy akár diplomáciai tárgyalásokat is jelképezhet.
A szöveg eredeti történelmi környezetét is érdemes figyelembe venni. Nostradamus korában a Perzsiát uraló Szafavida Birodalom és az Oszmán Birodalom között rendszeresek voltak a háborúk, így a földrajzi utalások akár a 16. század konfliktusaihoz is kapcsolódhattak.
Arra nincs bizonyíték, hogy a vers egy 2027-ben bekövetkező háborút vagy diplomáciai fordulatot írna le.
Politikai fordulat Franciaországban
Nostradamus szülőhazája is helyet kapott az új értelmezések között.
A IX. centuria 27. négysorosa egy olyan személyről beszél, aki csapást mér a dauphinra. Ez a kifejezés a régi francia királyságban a trónörökös hivatalos címe volt.
A Sky HISTORY felvetése szerint a trónörökösre tett utalást jelképesen akár egy modern politikai utódra is lehet vonatkoztatni, különösen azért, mert Franciaországban 2027-ben esedékes az elnökválasztás.
A négysoros így olyan találgatásokat indított el, amelyek váratlan politikai kihívásról vagy az elnöki hatalomért folyó küzdelem fordulatáról szólnak.
A vers nem tartalmazza sem Emmanuel Macron, sem más mai politikus nevét. A történelmi dauphin kifejezés modern elnökjelölttel történő azonosítása kizárólag a mai értelmezők feltételezése.
Egy régóta keresett kincs felfedezése halállal végződhet
Az ötödik jóslat talán az egyik legkülönösebb. Az I. centuria 27. négysorosa egy villám sújtotta tölgyfa közelében elrejtett kincsről beszél.
„Gienne tölgyfája alatt, amelyet villám sújtott, nem messze onnan kincs rejtőzik.”
A vers további részében egy ember haláláról esik szó, akinek a szemét egy rugó vagy más szerkezet átszúrja.
Ezt a szöveget egyes értelmezők a kanadai Új-Skócia tartományhoz tartozó Oak Island rejtélyével kapcsolják össze. A szigeten több mint két évszázada kutatnak egy feltételezett elrejtett kincs után, amelynek történetét számos legenda és televíziós műsor tette világszerte ismertté.
A Sky HISTORY elemzése még a versben szereplő Gienne nevet is kapcsolatba hozza a szigeten kutató Lagina testvérek vezetéknevével.
Az elmélet szerint 2027-ben végre előkerülhet a régóta keresett kincs, a felfedezés pedig tragikus következményekkel járhat.
A szövegben sem Oak Island neve, sem a Lagina testvérek, sem a 2027-es év nem szerepel. A hasonló hangzású nevek és a kincsről szóló motívum összekapcsolása modern találgatás.
Miért váltak ismét népszerűvé Nostradamus jóslatai?
Michel de Nostredame 1503-ban született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence településen. Családja zsidó származású volt, felmenői áttértek a katolikus hitre. Fiatalon tanulmányokat folytatott, később orvosként dolgozott, és a pestisjárványok idején betegeket is kezelt.
Magánéletében súlyos veszteségek érték: első felesége és két gyermeke meghalt. Az 1550-es években kezdett rendszeresen asztrológiai almanachokat és előrejelzéseket megjelentetni, majd 1555-ben kiadta híressé vált próféciáinak első gyűjteményét.
A homályos nyelvezetű, gyakran mitológiai, történelmi és bibliai utalásokkal teli négysorosok már a saját korában is nagy figyelmet kaptak. Hírneve a francia királyi udvarig jutott, ahol Medici Katalin is érdeklődött munkássága iránt.
A későbbi évszázadokban Nostradamus neve összefonódott a nagy történelmi katasztrófákról szóló elméletekkel. A különböző fordítások, a szimbolikus kifejezések és a pontos időpontok hiánya miatt versei rendkívül sokféleképpen magyarázhatók.
A 2027-es évhez kapcsolt öt új értelmezés is erre épül: a kommentátorok néhány esetben a négysorosok 27-es sorszámát kapcsolják a következő évhez. Az eredeti művekben semmi sem igazolja, hogy a versek sorszáma egy adott évre utalna, így a pénzügyi válságról, természeti katasztrófákról és halálos kincsfelfedezésről szóló forgatókönyvek nem tekinthetők hiteles előrejelzéseknek.
