Van valami egészen különös energia a szeptember első napjaiban: miközben a természet lassan készül az elengedésre, mi gyakran éppen ilyenkor érzünk késztetést arra, hogy új dolgokba kezdjünk. Rendbe tesszük az otthonunkat, visszatérünk a nyáron félbehagyott terveinkhez, megfogadjuk, hogy többet mozgunk, korábban fekszünk le, végre elolvassuk azt a könyvet, amit már régóta kinéztünk, vagy belevágunk valamibe, amit hónapok óta halogatunk. A szeptember sokak számára valóban egyfajta újrakezdést jelent – és ennek pszichológiai magyarázata is lehet.
Gyerekkorunk óta ehhez a hónaphoz kapcsoljuk az iskolakezdést és azt az érzést, hogy valami lezárult, valami más pedig most kezdődik el. Felnőttként ugyan ez már nem feltétlenül működik így, a belénk rögzült ritmus azonban megmaradhat. Véget ér a szabadság, újra megtelnek a naptárak teendőkkel, felgyorsulnak a dolgok a munkában, elindulnak a tanfolyamok, edzések és kulturális programok. A nyár szabadabb, kiszámíthatatlanabb napjai után ismét szigorúbb keretek közé kerülnek a hétköznapok.
Ez pedig nagyszerű alkalmat adhat arra, hogy ne csak a naptárunkat, hanem egy kicsit az életünket is újrarendezzük.
Nem csak beképzeljük: létezik a „fresh start effect”
A pszichológia külön fogalmat is használ arra a jelenségre, amely miatt bizonyos időpontokban könnyebbnek érezhetjük az újrakezdést. Ez a fresh start effect, vagyis az „újrakezdési hatás” vagy „új kezdet hatás”.
Hengchen Dai, Katherine L. Milkman és Jason Riis 2014-ben publikált kutatásukban azt találták, hogy az emberek bizonyos időbeli mérföldkövekhez kötve nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy a céljaikkal foglalkozzanak. Ilyen választóvonal lehet egy új hét, hónap vagy év kezdete, egy születésnap, valamilyen más ünnepnap – de akár egy új szemeszter indulása is. A vizsgálatokban például az egészséges életmóddal kapcsolatos internetes keresések, az edzőtermi látogatások és a célok melletti elköteleződés is erősödött bizonyos időbeli mérföldkövek után.
A magyarázat egyik kulcsa az lehet, hogy ezek a dátumok mentális választóvonalat húznak a régi és az új énünk közé. A tegnapi halogatás, a nyári rendszertelenség vagy egy félbehagyott terv mintha az előző fejezethez tartozna. Az új időszak pedig pszichológiai értelemben tiszta lapnak tűnik.
Szeptember ehhez szinte tökéletes lehetőséget kínál: egyszerre kezdődik új hónap, új évszak és – családok millióinak életében – új tanév.
A szeptemberi megújulás nem jelent feltétlen teljes életmódváltást
Itt azonban könnyű beleesni ugyanabba a csapdába, amelybe januárban.
Hétfőtől sportolunk. Nem eszünk édességet. Minden este olvasunk. Rendben tartjuk a lakást. Többet találkozunk a barátainkkal. Kevesebbet görgetünk a telefonunkon. Megtanulunk egy új nyelvet. Lehetőleg mindezt egyszerre.
A szeptemberi lendület azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy tartósan megváltozzanak a szokásaink. Éppen ezért a hatalmas ígéretek helyett kisebb, hosszabb távon is teljesíthető vállalásokkal érdemes kezdeni.
Ezt a szokásokkal kapcsolatos kutatások is alátámasztják. Wendy Wood pszichológus szerint a megszokott viselkedéseink erősen kötődnek azokhoz a helyzetekhez és környezeti jelzésekhez, amelyekben rendszeresen végrehajtjuk őket. Emiatt önmagában az, hogy eldöntjük, mostantól másképp élünk, gyakran kevés. A környezet átalakítása, az új viselkedés megkönnyítése és a régi automatikus reakciókat kiváltó helyzetek megváltoztatása hatékonyabb lehet.
Ne azt fogadjuk meg, hogy idén szeptemberben teljesen új emberré válunk: sokkal többet érhet, ha néhány hétköznapi célt tűzünk ki magunk elé.
1. Ne fogadalmat tegyünk, hanem alakítsunk ki egy új ritmust
A nyár egyik legjobb tulajdonsága, hogy felborítja a megszokott menetrendet. Később vacsorázunk, tovább maradunk fenn, utazunk, szabadságra megyünk, és hétfő este is történhet valami váratlan.
Ősszel viszont ismét előtérbe kerül a kiszámíthatóság.
Ezt érdemes kihasználni. Nem kell tökéletes napirendet készíteni reggel hattól este tízig. Elég lehet néhány olyan biztos pont, amely köré felépülhet a hét: egy fix esti séta, heti két edzés, vasárnapi tervezés, egy telefonmentes óra lefekvés előtt vagy egy közös családi vacsora.
A szokások kialakulását ugyanis segítheti, ha ugyanazt a viselkedést következetesen hasonló körülmények között ismételjük.
2. Tartsunk „őszi nagytakarítást” – de ne csak a lakásban
A nagytakarítást hajlamosak vagyunk a tavaszhoz kötni, pedig az ősz kezdete legalább ilyen jó alkalom lehet a selejtezésre.
A nyári ruhák lassan hátrébb kerülnek a szekrényben, előkerülnek a kabátok és pulóverek – és már ez az egyszerű évszakváltás is lehetőséget teremt arra, hogy megnézzük, mi az, amire valójában nincs szükségünk.
Ugyanez működhet digitálisan is. Törölhetjük a hónapok óta nem használt alkalmazásokat, rendbe tehetjük az e-mail-fiókunkat, kikapcsolhatjuk a felesleges értesítéseket.
De a selejtezés lehet jelképes is: a szeptember jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk, mi az, amit megszokásból viszünk tovább az év utolsó harmadába, pedig már semmit nem ad hozzá az életünkhöz.
3. Vegyük elő újra a januári terveinket – de ne büntessük magunkat miattuk
Szeptember különösen jó ellenőrzőpont: az évből még majdnem négy hónap hátravan.
Érdemes elővenni azokat a célokat, amelyeket januárban kitűztünk. Nem azért, hogy összeírjuk, mi mindent nem sikerült teljesíteni, hanem azért, hogy eldöntsük, egyáltalán fontosak-e még.
Lehet, hogy január óta megváltozott az élethelyzetünk, vagy a prioritásaink. Ezért az is lehet, hogy egy cél, amely kilenc hónappal ezelőtt fontosnak tűnt, ma már egyáltalán nem az. Más pedig talán még mindig ott motoszkál bennünk.
A szeptemberi újrakezdés egyik előnye éppen az lehet, hogy nem a nulláról indulunk: már mögöttünk van az év nagyobb része, ezért sokkal többet tudunk arról, mire van időnk, energiánk és valódi motivációnk.
4. Legyen valami a naptárban, amit valóban várunk
Az ősz könnyen a kötelességek évszakává válhat. Iskola, munka, határidők, különórák, edzések – néhány hét alatt szinte észrevétlenül megtelhet a naptár.
Ezért amikor szeptemberben újratervezzük a heteket, érdemes nemcsak azt beírni, amit el kell intézni, hanem azt is, amit szeretnénk.
Figyeljünk arra, hogy minden hétre jusson valami olyan program vagy tevékenység, amit örömmel várunk.
Nem kell nagy programra gondolni. Egy kávé egy régi baráttal, egy mozizás, egy kirándulás, egy könyvvel töltött este vagy egy hosszabb vasárnapi reggeli ugyanúgy helyet kaphat a naptárban, a lényeg, hogy megtaláljuk azokat az apróságokat, amelyek a zsúfolt napirendben is örömet szereznek.
5. Válasszunk egyetlen dolgot, amitől más lesz ez az ősz
A szeptemberi megújulás talán akkor működik a legjobban, ha nem készítünk belőle újabb teljesítményprojektet.
Nem kell egyszerre fittebbnek, rendezettebbnek, produktívabbnak, műveltebbnek és kiegyensúlyozottabbnak lennünk.
Választhatunk egyetlen apró változtatást.
Például kitűzhetjük célul, hogy hetente egyszer hazasétálunk a munkából, minden este olvasunk legalább 10 oldalt, vagy szombat délelőtt nem nézzük meg az e-mailjeinket, esetleg végre elkezdjük azt a tanfolyamot, amelynek a linkje hónapok óta ott vár a könyvjelzőink között.
A szeptember valóban adhat egy pszichológiai választóvonalat, de azt, hogy mi történik utána, már nem a naptár dönti el. Az újrakezdési hatás megadhatja az első lökést; de a hétköznapokban ismételhető apró változtatásokból nagyobb eséllyel lesz valódi, tartós megújulás, mint a nagy fogadalmakból.
