Erdélyben puliszkának hívják! Hogyan készítsük el?

5
36525

Az egyik legfinomabb vacsorát egy erdélyi tanyán kínálták, azóta pedig nagy léptekkel benne van az életemben a túróspuliszka friss kefirrel. Aki nem kóstolta, mindenképp próbálja ki, főleg hogy nemcsak finom, de egészséges is.

turospuliszka

Hozzávalók: természetesen ide a pontosan adagokat illene feltüntetni, de puliszka úgy lesz a legjobb, ha nem dekára pontosan készítsük. Mint minden ételhez ide is inkább a megérzések a legfontosabbak.

Elkészítés: Tegyünk oda egy lábasba vizet, és adjunk hozzá két-három kanál sót. A kisebb lábast, ha félig raktuk vízzel (megközelítőleg 2-3 liter víz), akkor annyi kukoricadarát öntsünk bele, míg a közepén a vízben kezd kipúposodni a teteje. Aztán vegyük le egy kicsit a lángot, és folyamatosan kavargassuk, hogy csomómentes legyen. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha kézi habverővel kavarjuk. Amint kezd besűrűsödni, levehetjük a lángból és kész is van az alap. Vegyünk egy jénai tálat, majd rétegesen kezdjük rakni bele a puliszkát és a juhtúrót, úgy hogy a tetejére túró kerüljön. Tegyük be a sütőbe, hogy jól összesüljenek, míg a tetején a túró barnára pirul. Tálaláskor fogyaszthatunk mellé friss natúr kefirt.

MEGOSZTÁS

5 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Varga Elena, minden szavad igaz, é kolozsvári vagyok és gyerekkorom óta így készült a túróspuliszka (nálunk egy kis sült szalonna is volt hozzá, abba mártottuk akanalat, hogy jól kisimítsuk a puliszkát), az öntöttsaláta receptje is kitünő. A saláta leves tényleg más, abba kell némi tojás is. Gratula!

  2. Jó volt visszamenni a múltba és nosztalgiázni a puliszkával, ugyanis gyerekkoromban hetente ettünk, nem Erdélyben, de annak közelében, Szatmár megyében, Panyolán. Akkor nem értékeltem nagyra, de mostmár igen, és mióta felnőttem és Pesten élek egyszer sem készítettem, de most alig várom, hogy egy nagyon finom retro-puliszkát készíthessek. Köszönöm mindenkinek a bölcs tanácsokat.

  3. Kedves Eliza. Örvendünk, hogy ilyen szép emlék elevenedtek fel önben. Finom legyen majd a puliszka 😀

  4. Én gyerekkoromban elég sokat jártam szüleimmel Erdélyben, és sajna – ott elég sokszor kellett puliszkát enni, mert az ott valami népnemzeti kaja, s bármerre is jártunk, szinte minden helyen legyártották. (málé néven) A boltokban (alimentara) a hozzávaló kukorica-lisztet málélisztnek is hívják (Malaj) Ugyanúgy volt minden háznál, mint pl. a vineta (padlizsán megsütve étolajjal, hagymával)
    Ettem én puliszkát frissen főzve – hideg tejjel, majd szalonnazsírban darabokban sütve, juhtúróval megtöltötten (mint a bejglit), és persze szalonnásan – keserűgombával.
    Most hogy utólag jobban elgondolkodom rajta, nem volt az annyira rossz kaja, bár én akkoriban egyáltalán nem rajongtam érte.
    Szegény apám – míg élt – egy jó adagot szinte minden héten főzött magának.
    A gyöngyösi unokatesóm (ő eredetileg még született erdélyi) szinte minden héten főzet magának a feleségével … mivel nagyon szereti. (én rendszeresen és mindig csak disznókajának neveztem el, de azért egyszer talán még megkóstolnám).

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Írd be a neved