Egy édesanya elmesélte, hogy gyarapodott a duplájára a családja, amikor négy saját gyerekük mellé még négy testvért is örökbe fogadtak a férjével.
A 38 éves Tabitha és a 42 éves Andrew Goldsmith akkor kezdtek nevelőszülőkként befogadni gyerekeket, amikor már három saját gyerekük is volt. A kislány, akit először fogadtak be, azóta már hazatérhetett a családjához.
Negyedik fiuk, Ezra, születése után úgy döntöttek, hogy szeretnének segíteni még egy rászoruló gyereknek, és így került a családjukhoz a most 4 éves Kamberlynn.
Később azonban Kamberlynn három testvérének is családra volt szüksége, így a házaspár őket is befogadta, és végül hivatalosan is örökbe fogadták őket.
Bár nem könnyű 8 gyerek édesanyjának lenni, különösen úgy, hogy mind 13 év alatt vannak, Tabitha semmin nem változtatna a családjával kapcsolatban.
A Goldsmith család most tíz tagból áll: a szülőkből, négy saját fiukból (Elijah 12, Emery 10, Easton 8 és Ezra 5 évesek) és a négy örökbefogadott testvérből (Kamberlynn 4, Travis 3, Violet 2 és Ethan 8 évesek).
A michigani édesanya így nyilatkozott a családjáról: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az enyémnek nevezhetem őket, és magával ragad az öröm, ha arra gondolok, milyen értékes ajándékokat bíztak ránk. Számomra nincs nagyobb feladat, mint szülőnek lenni, és az otthonunk gyönyörű káosza boldoggá tesz engem. Soha nem tűztük ki célul, hogy megduplázzuk a családunkat. De nagyon hálás vagyok érte, hogy így tettünk.”
A családanya szerint az egész baráti körükben nekik van a legnagyobb családjuk, más nevelőszülők, akiket ismernek, maximum 5-6 gyereket nevelnek.
„Már azelőtt is szerettem volna nevelőszülő lenni, hogy megszülettek volna a saját gyerekeink, és amikor belekezdek valamibe, azt végig is csinálom. De akkor még nem láttam magam előtt, hogy alakulnak majd a dolgok. Azt hittem, csak egy gyerek lesz, de aztán egyre több és több lett.” – mesélte Tabitha.
„A nevelőszülőségbe nem lehet kész tervvel vagy elvárásokkal belekezdeni. Az örökbefogadott gyerekeink mind testvérek, fontos a számomra, hogy együtt maradhassanak, és lehetőségünk van gondoskodni erről.” – mondta.
Tabitha és Andrew még 2007-ben kezdtek el foglalkozni a nevelőszülőség, illetve az örökbefogadás gondolatával, még mielőtt összeházasodtak volna, ekkor ugyanis megismerkedtek egy családdal, akik nevelőszülőkként gyerekeket fogadtak be.
„Ezek az emberek mások gyerekeit nevelték, még mielőtt biológiai gyerekeik születtek volna, és nekem fogalmam sem volt arról, hogy erre ekkora szükség van. Hallottam már éhező gyerekekről más országokban, de nem fogtam fel, hogy itt is vannak család nélküli gyerekek.”
„Felkerestem ezt a weboldalt, amelyen családokat kereső gyerekek szerepelnek, és csak arra emlékszem, hogy könnyezve olvastam egy kisfiú profilját, aki megígérte, hogy jó lesz, és rendben tartja a szobáját. Összetörte a szívemet, hogy egy gyereknek így kell eladnia magát.”
A házaspár első kisfia, Elijah, 2008-ban született, majd 2010-ben Emery és 2012-ben Easton is megszülettek. A szülők akkor fogadták be az első nevelt lányukat, amikor Easton 1 éves volt. Amíg a kislány náluk volt – később hazatérhetett a szüleihez – Tabitha megtudta, hogy terhes negyedik kisfiával, Ezrával, aki 2014-ben született. Amikor Andrew 2017-ben azt javasolta, hogy újítsák meg a nevelőszülői engedélyüket, Tabitha először megdöbbent, de beleegyezett, és egy hónappal később megérkezett hozzájuk Kamberlynn.
Egy hónappal később Kamber édesanyja életet adott egy kisfiúnak, Travisnek, aki a kislány féltestvére, így a család őt is befogadta, majd őt követte Violet, aki 2018 decemberében született. Végül 2019 májusában azzal keresték meg őket, hogy befogadnák-e a 7 éves Ethant is, aki Kamber féltestvére az édesapja felől. A házaspár 2020. szeptember 9-én hivatalosan is örökbe fogadta mind a négy gyereket.
Tabitha, aki fitnesz edzőként dolgozik, azt mondta: „Vannak csúcsok és mélypontok – néha remek napunk van, és néha csak túléljük a napot. Kész káosz – valaki mindig nevet, az is gyakran előfordul, hogy valaki sír, de vannak olyan gyönyörű pillanatok, amelyekben más, kisebb családoknak nem lehet részük.”
Emery Down-szindrómával született, és Tabitha azt mondja, ez adta meg neki azt a rugalmas hozzáállást, amire nevelőszülőként is szüksége van. „Csak azt remélem, hogy a gyerekeim mind úgy nőnek fel, hogy szeretve és megbecsülve érzik magukat, és elég magabiztosak lesznek, hogy azok az egyedi személyiségek legyenek, akik most is.” – mondja az édesanya.
A család egy négy hálószobás házban él, és a gyerekek emeletes ágyakon osztoznak. Egyelőre nem terveznek több gyereket, de nem mondtak le a nevelőszülői jogosítványukról, így semmi nincs kizárva.
„Alig várom, hogy az asztalunk köré gyűljenek a barátok, majd a házastársak, és egy napon majd az unokák is.” – mondta jövőbeli terveiről Tabitha.
