A zenetörténelem legváratlanabb visszatérésével debütált Celine Dion a párizsi olimpián. Az énekesnő egészségügyi- és családi okokra hivatkozva egy kis szünetet tartott, és úgy tűnt, soha többé nem térhet vissza. A regenerálódás után nemcsak hogy visszatalált a színpadra, hanem a világ talán legnagyobb színpadára lépett fel.
Celine Dion visszatérésével szerte a világon lenyűgözte a közönséget. A szupersztár a “Hymne à l’amour” című dallal vette le lábáról a régi és új rajongóit.
A világ imádja ezt a varázslatos és látványos visszatérést, ezzel a dallal vált annak idején Edit Piaf is felejthetetlenné. A Párizsi Olimpia nyitóünnepsége pedig nem kis lehetőség volt Dion számára, hogy újra beírja magát a zenetörténelembe a legnagyobbak közé.
A “Hymne à l’amour” jelenleg a 33. helyen áll az iTunes-on az USA-ban, és ez egy valóban mérvadó lista a zeneiparban.
A kanadai énekesnő a francia klasszikus hihetetlen változatát adta elő az Eiffel-torony tetejéről, olyan pillanatot teremtve, amelyet nem könnyű elfelejteni.
A “Hymne à l’amour” Dion első önálló kislemeze fél évtized után, legutóbb 2019-ben dobbantott a Courage-vel.
Egy ideig úgy tűnt, hogy egy igen súlyos izomgörcsökkel járó betegség miatt Celine Dion énekesi karrierje véget ért, de szerencsére ez nem így lett.
Az énekesnő évekkel ezelőtt elárulta, hogy Stiff Person-szindrómát diagnosztizáltak nála, ami oly módon érintette az izmait, sőt a hangszálait is, hogy négy évig visszavonult.
És bár minden éneklés számára nagyon küzdelmes, fizikai megterheléssel jár, mindent megtesz azért, hogy ez ne rontson a fellépés varázsán. 2024 júniusában megjelent az “Ez vagyok én: Celine Dion” című dokumentumfilmben őszintén beszélt betegségéről, küzdelmeiről, és arról, hogy mennyi nehézségen ment át.
