„Csak azért, mert szeretjük egymást.” – mondta a menyasszony.
Semmi sem lehet olyan lesújtó és nyomasztó, mint a közelgő halál biztos tudata. A tudat, hogy már csak napjaid vannak hátra, nemcsak téged, de a családodat is összetörheti.
Ebben a helyzetben talán csak az igaz szerelem jelenthet valamelyes vigaszt, a tudat, hogy valaki szeret és melletted van, még akkor is, ha már csak kevés időd van hátra. Jeff Benesch (49) és Sarah Myler (47) története pontosan erről szól. 9 évvel ezelőtt ismerték meg egymást a Facebookon, és most, amikor Jeff haldoklik, örök hűséget esküdtek egymásnak.
Jeff Benesch előrehaladott pangásos szívelégtelenségben szenved, és az elmúlt hónapokban többször is kórházba került. Nemrég közölték vele, hogy mivel túlságosan legyengült, nem alkalmas a szívátültetésre, ezért már csak kevés ideje van hátra.
A pár a Duke Kórházban házasodott össze, ahol Jeffet ápolják, és a kórház a Facebook oldalán osztotta meg a férfi történetét.
Jeffrey Benesch és Sarah Myler tegnap házasodtak össze a kórházunkban. Jeffrey és Sarah, akik a Virginia állambeli Martinsville-ből származnak, együtt töltötték az elmúlt 9 évet, és tudták, hogy össze akarnak házasodni. Jeffrey szívbetegsége és kórházi kezelése megakadályozta őket abban, hogy megtartsák álmaik esküvőjét, de miközben Jeffrey palliatív ellátásban részesül, megható ünnepségen, a gyönyörű napsütésben, a Duke Medicine pavilon előtt váltották valóra az álmukat.
„Csak azért, mert szeretjük egymást.” – mondta Sarah.
„Jeffrey nem volt alkalmas transzplantációra vagy más beavatkozásra, de Sarah mindig a szívében hordozza majd kettejük szerelmét. Jeffrey gondozócsoportjának tagjai, barátaik és családjuk, valamint kórházi lelkészek és zenészek segítettek az ünnepség megszervezésében. A pár bátorsága és elkötelezettsége inspirált minket, és megtisztelve érezzük magunkat, hogy részesei lehettünk ennek a gyönyörű eseménynek.”
A beszámolók szerint Sarah azt mondta: „Ez nem volt jogi értelemben elkötelező szertartás. Nincs házasságkötési engedélyünk, vagy ilyesmi. Ez szigorúan vallási szertartás volt. Fontos volt a számunkra, hogy megéljük ezt a pillanatot. Mindketten azt akartuk, hogy ez egy közös emlék legyen. Ezen a ponton, már nem sok közös emléket gyűjthetünk, ezért ez nagyon különleges volt.”
„Számomra most az a legfontosabb, hogy erős legyek érte, és később majd lesznek emberek, akik segítenek erősnek maradnom magamért. Semmi más nem számít ezen a ponton. Csak az számít, amit azért az emberért teszel, akit szeretsz. Az, hogy ott vagy neki. Míg a halál el nem választ. Sőt, még azon is túl. Számunkra ez örökre szól. Bármennyi időnk is legyen, számunkra ez örökre szól.” – tette hozzá Sarah.
