A második házasság és a mozaikcsalád kialakulása új perspektívákat hozott Dancs Annamari életébe. Hat és félév együttlét után a férjével egy újabb fejezet vette kezdetét az életükben, Szicílián vásároltak és rendeztek be egy újabb otthont. Ennek kapcsán a saját tapasztalatait osztotta meg velünk arról, hogy milyen szerepet játszik a szeretet, a türelem és az egymásra való odafigyelés egy új kapcsolat sikerességében.
A Twice-nak adott interjújában Annamari beszél az egymás iránti tiszteletről, őszinteségről és az én-idő fontosságáról, amelyek a mozaikcsalád boldog és harmonikus működésének alapjait jelentik számára. Ugyanakkor tanácsokat is ad azoknak, akik szintén egy új kapcsolat és család formálása előtt állnak.
Azt mondják, hogy a második házasság sikeresebb, szerinted ez az előző házasságból hozott tapasztalatnak köszönhető vagy annak az önismereti szintnek, amelyet az ember elér egy adott idő elteltével?
Úgy gondolom, hogy az ember idővel bölcsebb és okosabb lesz. Talán jobban átlát bizonyos dolgokat, mint fiatalabban, de erre igazából nincs recept. Saját tapasztalatomból azt mondhatom, hogy jobban értékeljük egymást a férjemmel és tudjuk, hogy mikor kell megereszteni és mikor kell meghúzni azt a bizonyos madzagot, hogy minden jól működjön. De szerencse is kell, hogy egy olyan társat találj másodjára, harmadjára, aki tényleg a másik feled. Hogy mi a jó házasságnak a receptje? Szerintem a szerelmen és a szereteten túl, a tisztelet és és az őszinteség.
Hogyan változott meg az életed a mozaikcsalád kialakulásával? Milyen új kihívásokkal szembesültél?
Én egy klasszikus családban nőttem fel. A szüleim 48 éven keresztül voltak házasok, apukám idén nyáron hunyt el. Nekem elképzelhetetlen volt, hogy milyen elvált szülőnek vagy elvált szülő gyerekének lenni. Viszont megtapasztaltam, hogy egy 4 hónapos csecsemővel milyen új életet kezdeni. Nagyon nehéz egyedülállóként, nagyon sok lelki erő meg logisztika kell ahhoz, hogy az ember egy ilyen időszakot túléljen.
Aztán hála Istennek, hogy találkoztam a férjemmel, aki szintén elvált ember volt 2 nagyobb gyerekkel. Ők akkoriban 9 és 13 évesek voltak. Férjem gyerekei természetesen az anyukájukkal laktak, de sok időt töltöttünk és töltünk együtt. Szépen összecsiszolódtunk az elmúlt hat és fél év alatt, megtanultuk és tudjuk azt, hogy kinek mikor van a saját ideje, amit tiszteletben kell tartani.
Sokat kirándulunk együtt, számos távoli helyre utaztunk már együtt a gyerekekkel. És ezt így tartjuk helyesnek, hogy együtt éljük meg ezeket a kalandokat, élményeket. Tudni és érezni kell, hogy mit akar a 7 éves kisgyerek, a 16 éves kamasz és a 20 éves hölgy, és akkor szépen, szeretettel össze lehet hangolni mindenkit. Mindig elmondjuk, hogy milyen jó fej gyerekeink vannak és milyen zökkenőmentes velük az élet.
Hogyan sikerült a gyerekeknek alkalmazkodni az új családi helyzethez?
A gyerekek a legnagyobb tanítómesterek, tudják, hogyan kell a felnőtteket a jó irányba terelni. Mi is ezt tapasztaljuk és a tőlük kapott szeretet arra ösztönöz, hogy bármilyen problémát vagy kellemetlen helyzetet meg lehet közösen oldani. Egy gyermek olyan, mint egy bank, csak nem a pénzt, hanem szeretetet fektetjük bele és az kamatozik.
Mi volt a legnehezebb dolog, amivel szembe kellett nézned a második házasságban és a mozaikcsaládban?
Mi a férjemmel bármilyen akadályt meg tudunk ugrani, bármilyen problémát megoldunk. Talán az első közös karácsony volt a legnehezebb a gyerekeknek, számukra minden más volt az addigi megszokottaknál. Ez azóta már természetesen megváltozott.
Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik most kezdenek új kapcsolatot egy mozaikcsaládban?
Erre nem lehet receptet írni, hiszen annyi különböző helyzet van. A türelem a legjobb tanács, az idő mindent orvosol, minden sebet begyógyít, minden indulatot lecsillapít. Türelem és szeretet, ez a kettő kell, hogy működjön a mozaik-motor.
