A földi poklot járja meg az élsportoló kajakozó és családja. Dudás Miki édesapja azóta is kómában fekszik, hogy végrehajtották rajta azt a koponyaműtétet, amelytől a legnagyobb mértékű javulást várták. Az 55 éves férfi azonban még mindig nem mutat bíztató életjeleket, így Mikiék kénytelenek felkészülni a legrosszabbra.
Mint ismert, a kajakozót és édesapját augusztus 30-án érte brutális támadás egy benzinkútnál, melynek következtében Dudás Miki édesapja súlyos koponyasérülést szenvedett. Bár az elkövetőket azóta elkapta a rendőrség, a per akár évekig is elhúzódhat – számolt be korábban a tényállásról maga a sportoló. De a szomorú igazság az, hogy egyetlen bírói végzés sem hozza vissza már az édesapját.
Dudás Miklós egy megható vallomásban mesélt a Borsnak a családja kálváriájáról. „Nagyon nehéz időszakban vagyunk, bennem a kislányom, a kisfiam és a párom tartja a lelket, s anyával és a testvéremmel is próbáljuk egymást segíteni, de a még élő nagyszülők is mindenben mellettünk vannak. Édesanyám azt mondta, olyan ez az egész neki, mintha kitéptek volna egy darabot a szívéből. Volt olyan este, amikor felhívott, hogy nem találja a helyét, akkor átjöttem, itt aludtam vele. Aztán megbeszéltük, azért, hogy ne legyen egyedül, a nagymamám és a bátyám ideköltözik, így mindig lesz itthon egy kis élet, mindig lesz kivel beszélnie” – nyilatkozta Dudás.
Ami az édesapja állapotát illeti, hozzátette: „Azt mondták az orvosok, ha a napokban nem lesz valami áttörés, hogy megmozdul, hangra reagál, bólogat, vagy bármi, akkor nagyon nagy eséllyel ez már nem is következik be. Benne van, hogy így, ebben az állapotban kell hazahoznunk… Kerestünk rehabilitációs intézetet, külföldit is néztünk, ami újra az egész életünket átírná. Ha ilyen állapotban lenne itthon, 0-24 órában valakinek itt kell lenni mellette. Borzasztó lenne, hogy mennek a napok, és ő csak fekszik magatehetetlenül egy ágyban, ez a lehető legrosszabb, ami történhet. 10-15 évet leél így, vagyis nem, mert ez nem élet, ez az élet és halál közötti állapot” – fogalmazott lesújtottan a sportoló.
Dudás Mikinek nagyon nehéz szembenéznie azzal a ténnyel, hogy egy ostoba nézeteltérés miatt többé már sosem kapja vissza az édesapját, a gyermekei pedig a nagypapájukat.
„Tudom, mennyire szereti az unokáit, a gyerekeimet, a kisfiamat is, a kislányomat pedig úgy hívta, hogy Gyönyörűségem… Mindig róla mesélek, hogy puszilja, szoktam neki lejátszani videókat, amiket otthon felveszünk Norcival. Szörnyű, hogy semmi reakció… Annyira rossz, hogy nem tudjuk, ő érezhet-e valamit… Én ezen nagyon sokat gondolkozom, hogy úristen, mi van, ha ő folyamatosan szenved, csak egyszerűen nem tudja kimondani… Ha most azt mondanák, hogy vagy hosszú évekig ilyen állapotban marad, vagy inkább távozzon közülünk, talán azt mondanám, lehet, hogy jobb, ha elmegy, mert ez így nem élet!” – vallotta Dudás Miki.
Minden negatívum ellenére, az élsportoló és családja nem adja fel a reményt, és bízik a szeretet erejében. Napi szinten meglátogatják az édesapját és igyekeznek minden szeretetüket közvetíteni felé, hátha a csoda megtörténik, és a jövőkép nem lesz annyira szomorú, mint amilyennek ígérkezik.
