„Nem találok szavakat arra, amit tett.” – mondta a versenyző, aki nem sokkal a cél előtt elesett, és erejét megfeszítve próbált felállni. „Az első helyért versengtünk, és lenyűgöző, hogy ezt feladta a kedvemért.”
A célvonal túloldalán 1000 dolláros jutalom várt az első befutóra, de a tapasztalt futó, Rob Gomez, kész volt mindent feladni egy fiatal versenyző kedvéért a sportszerűség nevében. Aki elsőként ért célba, az elnyerte az áhított címet és díjat a 10 kilométeres TD Bank Beach to Beacon futóversenyen.
A verseny utolsó szakaszában Gomez szinte biztos volt benne, hogy riválisa, Jesse Orach, fogja megnyerni a versenyt. Jesse látványos előnyre tett szert, és úgy tűnt, kényelmesen beér a célba Rob előtt.
„Az első másfél kilométeren még tartottam vele a tempót. Aztán elhúzott. Futóként eleget versenyeztem ahhoz, hogy tudjam, ez nem az én napom lesz.” – mondta Rob Gomez.
A célvonaltól nem messze azonban Jesse elesett egy kátrányfolton, és talán túlságosan is gyorsan talpra állt, hogy beérhessen a célba. „Annyira összpontosítottam, hogy beérjek a célba, botorkáltam még vagy 3 métert, aztán megint elestem.” – mondta. „Már nem maradt elég energiám ahhoz, hogy újra felálljak. Aztán éreztem, hogy megragadja a pólómat, és felhúz.”
Rob nem volt hajlandó egyszerűen elfutni elesett versenytársa mellett, felsegítette őt, és támogatta őt a célig, ahol arra is figyelt, hogy Jesse előtte lépje át a célvonalat. „Nem találok szavakat arra, amit tett.” – mondta a versenyző, aki nem sokkal a cél előtt elesett, és erejét megfeszítve próbált felállni. „Az első helyért versengtünk, és lenyűgöző, hogy ezt feladta a kedvemért.”
A 2017-ben lezajlott verseny után Robot hősként ünnepelték. De ő maga nem gondolja úgy, hogy bármi rendkívülit tett volna. „Olyan piedesztálra állítanak, amit nem igazán érdemlek meg. Az, amit az emberek akkor láttak, csak egy példa arra, ami a futóközösségre jellemző. Ez nem különleges dolog. Mi ezt tesszük.” – mondta Rob.
Arról a pillanatról beszélve, amikor felsegítette versenytársát, és segített neki megtenni az utolsó 50 métert, Rob hozzátette: „Csak arról van szó, hogy Jesse és én a jó helyen voltunk a jó időben ehhez a történethez. De ez állandóan megtörténik. Más emberek is segítenek egymásnak más versenyeken. Lehet, hogy nem cipelik a versenytársukat, de mindenki azt akarja, hogy másoknak is sikerüljön.”
Amikor átsegítette Jesse-t a célvonalon, Rob nem gondolt arra, hogy akár ki is zárhatják őket a versenyből. „Ez a büntetés meg sem fordult a fejemben.” – mondta. Pedig vannak olyan versenyek, ahol kizárják azokat a résztvevőket, akik segítséget adnak, vagy fogadnak el.
„Még ha ki is zárták volna, őt, vagy engem, vagy akár mindkettőnket, nem hiszem, hogy rossz érzéssel mentem volna haza. Nem tudom, hogy azon a ponton fel tudott volna-e állni egyedül, de őszintén szólva ez csak egy verseny, nem éreztem volna helyesnek, hogy elszaladjak mellette, és úgy nyerjek.” – tette hozzá.
„Ez nem egy kiszámított döntés volt. Nem azért tettem, mert valamiféle hős lennék, vagy különleges ember, mert nem vagyok az. Futóként megértjük ezt, felsegítjük egymás, segítünk egymásnak.” – mondta Rob Gomez.
