Előfordul az ember életében, hogy lebetegszik, és hosszabb ideig ki kell maradnia a munkából. A rendszer ebben az esetben sem hagyja pénz nélkül a dolgozóját: a helyzetének megfelelően biztosítja számára a fizetését abban az időszakban is, amikor betegszabadságon van – még akkor is, ha ez 15 évnyi kényszerpihőt, vagy még ennél is többet jelent.
Ian Clifford, egy brit informatikus pontosan ennyi ideje kényszerült otthon maradni: 2008 óta nem dolgozik. Ezidő alatt abból a havi bérből élt, melyet a betegszabadságának megfelelően utalt neki az IBM, a cég, amelynek azóta is az alkalmazottja.
Csakhogy ez a juttatás cseppet sem volt az ínyére. Dühbe gurult, amiért az eltelt 15 év alatt nem kapott fizetésemelést (a többi kollégájával ellentétben), és diszkrimináció vádjával be is perelte a munkáltatóját.
A férfi jelenleg több mint 54.000 fontot keres évente, és ezt a jövedelmet 65 éves koráig garantálják neki. Ez azt jelenti, hogy addigra több mint 1,5 millió fontot fog keresni. Az informatikus szerint azonban a vállalat ajánlata nem elég nagylelkű, mert a fizetése nem tart lépést az inflációval. Ezzel az érveléssel beperelte az IBM-et.
De Clifford próbálkozása nem járt sikerrel: a bíróság elutasította az ügyét azzal az indokkal, hogy az informatikus már így is „nagyon jelentős juttatásban” és „kegyes bánásmódban” részesült.
„Az aktív alkalmazottak kaphatnak béremelést, az inaktív alkalmazottak viszont nem, van különbség, de ez véleményem szerint nem jelent hátrányt. Még ha az évi 50 000 font értéke 30 év alatt a felére csökkenne is, akkor is nagyon jelentős előnyről van szó” – magyarázta a bíró.
2013 áprilisában, amikor Clifford a 30-as éveiben járt, „kompromisszumos megállapodást” kötött az IBM-mel, és sérelmeit úgy rendezték, hogy beíratták őt a vállalat rokkantsági programjába.
Ennek értelmében a munkaképtelen személyt nem bocsátják el, és „munkakötelezettség nélkül” a vállalatnál marad. A programban részt vevő munkavállaló jogosult az IBM-mel megállapodott jövedelem 75%-ára a felépüléséig, nyugdíjba vonulásáig vagy a haláláig.
Ian Clifford esetében, a céggel megállapodott fizetése 72.000 font volt, így tehát a 2013-as 25%-os csökkentés után 54.000 fontot kap. És ebben a törvényesen leszögezett juttatásban addig részesül, míg eléri a nyugdíjkorhatárt. Ezen felül, a férfi további 8.685 fontot zsebelt be a munkáltatójától, a szabadságpénzre vonatkozó követelésének szimbolikus rendezésére, azzal a feltétellel, hogy Clifford nem nyújt be újabb követelést.
Csakhogy az informatikus 2022 februárjában mégis beperelte az IBM-et, mert szerinte a cég „hátrányos bánásmódban” részesítette őt, amiért kizárta őt a béremelésből, és összehasonlította magát egy nem fogyatékkal élő dolgozóval, aki a szabadsága alatt is a teljes fizetését kapja…
