A lehetőségeink sora végtelen, ha a legmenőbb streaming-platformok filmes kínálataiból kell választanunk. Azonban kevés az a produkció, aminek sikerül túllépnie a szórakoztatás határán, és olyan építő jellegű, igazán számító, tanulságos élménnyé válik, amely intenzív érzelmeket vált ki bennünk. A Kecskeélet (The Goat Life) egyike ezen pozitív példáknak – a bestseller-regényen alapuló, igaz történet által ihletett film közel 16 évig készült, és világszerte magával ragadta és megrázta a közönséget.
Ez a figyelemre méltó produkció a kegyetlen sivatagi életben rekedt vándormunkás mélységes megpróbáltatásait mutatja be. Najeeb, egy nincstelen keralai férfi történetét meséli el, aki egy jobb munka reményében végül egy távoli sivatagban kecskepásztorként, egy modernkori rabszolgaságban tengődő élet csapdájába kerül.
A Netflix filmje az emberi kizsákmányolás és az ellenállóképesség témáit járja körül, rávilágítva a kafala rendszer kegyetlen valóságára, amely a migráns munkásokat a munkaadóikhoz köti, megfosztva őket a jogaiktól és a szabadságuktól.
Benyamin „Aadujeevitham” című regényének adaptációjához vezető út 2008-ban kezdődött, amikor Blessy rendezőt megihlette a történet filmvászonra vitelének ötlete. A projekt azonban számos akadályba ütközött, többek között a finanszírozás hiányába. Csak 2015-ben, nemzetközi társproducerek bevonásával nyert lendületet a terv, és sikerült túllépnie a kezdeti költségvetési korlátokon.
A film főszerepét Prithviraj Sukumaran játssza, aki ahhoz, hogy hitelessé tegye a vándormunkás szerepét, extrém fizikai átalakuláson ment keresztül, beleértve a hosszan tartó böjtölést is, hogy hitelesen ábrázolja Najeeb karakterének fizikai szenvedését. A forgatás több éven át zajlott zord helyszíneken, mint például a jordániai Wadi Rum sivatagban és az algériai Szaharában, ami tükrözi a produkció összetettségét és valódi üzenetét.
A COVID-19 járvány további nehézségeket okozott, mivel a csapat hosszabb időre a jordániai sivatagban rekedt. A kitartásuk azonban kifizetődött. A filmzenét komponáló AR Rahman közreműködése érzelmi mélységet adott a Netflix-filmnek, a 3D technológia használata pedig fokozta a vizuális élményt, elmerítve a nézőket a főszereplő lehengerlő történetében.
A film igazából egy visszaélésekkel szembeni kiáltvány, és olyan igazságokat tár fel, amelyekről világszerte ritkán esik szó. Ugyanakkor az emberi lélek hihetetlen ellenállóképességét is bemutatja a megpróbáltatásokkal szemben.
Najeeb nem csupán egy túlélő – az ő története a reményről szól, amely még a legsötétebb pillanatokban is megmarad. A film minden egyes képkockája a főhős gyötrelmeit közvetíti, elszigeteltségét és szabadságvágyát, olyan zsigeri élményt nyújtva, amely még sokáig kísérti a nézőket a megtekintés után is.
A műfaji besorolása alapján erőszakos dráma fogadtatása intenzív volt. A közönség úgy jellemezte a filmet, mint egy elsöprő élményt, ami a félelem és az érzelmi sokk között ingadozik. Szaúd-Arábiában viszont heves vitát váltott ki a Kecskeélet – a kritikusok túlzással és az országról alkotott kép becsmérlésével vádolták a produkciót, tagadva a hitelességét. Mi több, a közösségi médiában a Netflix bojkottjára is buzdították a népet.
A Kecskeélet több mint egy film. Ez egy vészcsengő és egy nyilvános könyörgés az igazságszolgáltatásért. A Kecskeélet több, mint egy figyelemre méltó filmalkotás, a társadalmi és humanitárius változások katalizátoraként is kiérdemli a helyét. Elég bátor vagy ahhoz, hogy megnézd?
 nem csak egy film, hanem egy megrázó igaz történet a modern rabszolgaságról és az emberi túlélés csodájáról.){kind=link}