Nemcsak életében, halálában is azt akarta, hogy nevessenek az emberek.
A dublini Shay Bradley egész életében mókás férfi volt, és ezt a szokását még halála után sem „felejtette” el, ugyanis az volt a kívánsága, hogy temetésén ne sírjanak, hanem nevessenek az emberek. Ehhez pedig egy szokatlan csínyt eszelt ki.
A temetés jeleneteit az elhunyt lánya vette fel. Az összegyűlt gyászolók épp a betemetetlen sír felett tapsolnak, amikor megszólal egy duda, majd megszólal az elhunyt férfi.
„Helló” – kiállt fel, majd kopog is a koporsón.
„Engedjetek ki” – szól a hang a koporsóból, majd így folytatja: „Elég sötét van idebent. Engedjetek ki! Hallak titeket! Ez a pap, akit hallok? Itt vagyok a koporsóban, halljátok?” – a gyászolók ekkor már nevetnek, a férfi pedig egy kis szerenádot is ad az egybegyűlteknek.
A férfi természetesen nem ébredt fel, hangját halála előtt vette fel, hogy megviccelje rokonait, barátait.
