Kemény hangú nyílt levélben fordult Szinetár Dóra Dúró Dórához, miután a Mi Hazánk képviselői hétfőn ülve maradtak, amikor az Országgyűlés többi tagja felállással és egyperces néma csenddel emlékezett meg a roma holokauszt áldozatairól. A színésznő Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a történtek után emberként, nőként és édesanyaként is kötelességének érezte, hogy megszólaljon.
„Mi nem ismerjük egymást személyesen. És mivel a világ nagyobb dolgait illető kérdésekben (egy-két kivétellel) egészen másként gondolkodunk, nem is gondoltam, hogy valaha levelet fogok írni neked. De a tegnapi parlamenti történések után úgy érzem, mint édesanyának, mint embernek, mint nőnek, mint érző élőlénynek, aki több emberhez is szólhat, a családján és a valódi ismerősein kívül, kötelességem megtenni” – kezdte levelét Szinetár Dóra.
Az előzmény a hétfői parlamenti ülés volt, amikor a képviselők többsége felállva tisztelgett a roma holokauszt áldozatai előtt, a Mi Hazánk frakciójának tagjai azonban ülve maradtak. Az eset komoly visszhangot váltott ki, és Magyar Péter is szóvá tette a történteket.
A keddi ülés újabb megemlékezéssel kezdődött, amelyen a Mi Hazánk jelen lévő képviselői már felálltak. Dúró Dóra és Novák Előd ugyanakkor nem tartózkodott a teremben. Magyar Péter ezt követően arról beszélt, hogy amíg a párt nem kér nyilvánosan bocsánatot, nincs miről beszélniük egymással.
Szinetár Dóra szerint veszélyes, ha az indulatkeltés válik politikai eszközzé
A színésznő levelében azt írta, tisztában van vele, hogy a politika sokszor színházként működik, amelyben a szereplők különböző karaktereket építenek maguk köré. Szerinte azonban veszélyes határhoz ér az ilyen működés, amikor más emberek kirekesztése, megbélyegzése vagy értéktelennek minősítése válik a politikai kommunikáció részévé.
„Értem, hogy ez egy cirkusz. Amiből ti éltek. Nagyon jól megéltek. Amivel szeretnétek kiszolgálni azt a párszázezer rossz körülmények között élő, vagy más okból rossz mentális állapotban levő szélső jobbos szavazót, akinek az okoz valamiféle örömöt, ha más embereket ócsárolhat, a halálukat kívánhatja, vagy az értéktelenségükön polemizálhat a maga egyszerű módján” – fogalmazott a színésznő, hozzátéve: „De ez a színház, ez a cirkusz baromi veszélyes.”
Szinetár Dóra arra figyelmeztetett, hogy ha egy társadalomban elfogadottá válik, hogy bizonyos tulajdonságok alapján embereket közellenséggé lehet tenni, bárkiből válhat mondvacsinált ellenség.
„Mi lesz, ha a beesett alsó fogsor, vagy a korai kopaszodás lesz az új probléma? És ennek mentén fogják majd kigúnyolni/ üldözni/ likvidálni az embereket? Vagy a szőkék/ a húsevők/ a sokgyerekesek, vagy ki tudja kik (akik közé ti is tartoztok), lesznek az új közellenség, és mentek ti is a levesbe? Vagy egy újkori holokausztba?” – tette fel a kérdést.
A színésznő történelmi példával is érzékeltette, mire gondol. A francia forradalmat idézte fel, amikor szerinte ugyanaz az indulat és módszer idővel azok ellen fordult, akik korábban még győztesnek tűntek.
„Ti a történelem könyveteket is ledaráltátok olvasás előtt? Nincs meg az a rész, amikor a Nagy Francia Forradalomban az indulat és a metódus megmaradt, csak hirtelen pont az addig győztesnek tűnők feje került a guillotine alá?” – írta, majd így folytatta: „Indulatot lehet gerjeszteni, fröcsögést lehet indítani, kirekesztési/ gyilkossági vágyat lehet ébreszteni , de azt egyszercsak majd nem ti mondjátok meg, hogy ki is az »ellenség«! Ti is válhattok azzá bármikor!”
A színésznő ezután azokat a csoportokat is megnevezte, amelyek szerinte a Mi Hazánk politikai kommunikációjában rendszeresen célponttá válnak.
„Hiszen a ti »ellenségeitek«, a romák, a melegek, a zsidók, és még ki tudja ki mindenki, mondva-csinált ellenségek! A cirkuszotok részei, a műsor »szereplői«” – sorolta.
„Frázisok. Pont olyan frázisok, amik mentén a felhergelt, maguknak mindent megengedő emberek titeket is bármikor lelökhetnek az általatok épített Tajgetoszról!” – folytatta a színésznő.
„Egy dolgot mondhatok. Ha valaha hallanám a gyerekeiteket hangszeren játszani, én biztosan végighallgatnám, és megtapsolnám őket. És ha úgy hozná az élet, hogy ti mentek el előbb, és bárki szeretettel emlékezne rátok, én felállok majd, és csendben leszek.” – írta. „Mert ezek alapvető emberi normák. Amiket egy magára valamit adó Ember betart.”
A poszthoz a színésznő a németországi Mulfingen St. Josefspflege gyermekotthon roma gyermekeinek fényképét is mellékelte. Leírása szerint 1944 májusában 39, hét és tizenhat év közötti gyermeket deportáltak innen Auschwitz–Birkenauba. Közülük 35-öt meggyilkoltak, és mindössze négyen élték túl a holokausztot.
„Na, értük nem tudtatok tegnap 1 percre megállni azokon a nagyon magyar, nagyon férfi, nagyon nő, nagyon anya, nagyon apa és nagyon politikusi lábaitokon” – zárta levelét Szinetár Dóra.
