Bizonyára sokszor hallottuk már gyermekkorunkban azt az intelmet, hogy másokkal szemben legyünk kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Azonban az egyre inkább felgyorsuló világban egy másik szemléletmód is terjed: törődjünk magunkkal, forduljunk befelé, csendesedjünk el, és döntsük el, hogy mi is az, ami nekünk igazán jó. Érdemes megtalálni a kettő között a középutat. Legyünk segítőkészek másokkal, de éljük a saját életünket is.
Egy idő után szemmel látható és fizikailag érezhető jelei vannak annak, ha valaki túl áldozatkész. Elfelejtkezik a saját életéről, és a másokét kezdi élni. Belefásul mindenbe, és fogalma sincs, hogy mi okozna neki boldogságot.
Nézzünk néhány figyelmeztető jelet, ami arra int, hogy épp itt az ideje, saját életünket élnünk.
1. Állandó fáradtság
Ez egy gyakori tünet azoknál az embereknél, akik folyton azon aggódnak, hogy mások boldogságát teljesítsék. Ilyenkor elfeledkeznek saját magukkal foglalkozni. Túl sok dolgot, problémát szeretnének megoldani, és emberileg, fizikailag kimerülnek.
2. Ingerültség
Vannak emberek, akik állandóan azon gondolkoznak, hogy hogyan lehetnének a körülöttük levők, barátok, ismerősök, rokonok boldogok, elégedettek. Ettől kifáradnak, ingerültek lesznek, és megint mások életét élik.
3. Fogalmuk sincs, hogy mit akarnak
Ha megkérdezik őket, hogy „merre menjünk, mit csináljunk“, általában azt válaszolják, hogy „nekem úgy jó, ahogy te akarod“. A közömbösség egy idő után fásulttá tesz. Nem kell minden pillanatban mindenkinek megfelelni.
4. Tisztában vannak intellektuális képességeikkel, érzéseikkel viszont kevésbé
Tudják, hogy lelkesedni kell, vagy szomorúnak illik lenni. Ismerik a szabályokat, hogy melyik helyzetben, mit szabad csinálni, csak éppen érzelmileg nem tudják átélni, átérezni az eseményt, a pillanatot. Elmarad az a bizsergető boldogságérzés.
5. Amikor valaki rájuk figyel, furán érzik magukat
Nincsenek hozzászokva, hogy valaki az ő érzésvilágukkal is foglalkozzon, ezért ha ez megtörténik, akkor igazán meglepődnek. Úgy gondolják, hogy az ők feladatuk az, hogy vigyázzanak a többiekre.
Minden embernek a legfontosabb feladata, hogy a saját boldogságán dolgozzon. Amikor te boldog vagy, akkor a körülötted levők is boldogok lesznek. Kellemes a társaságod, virulsz, mosolyogsz, így másokat is arra ösztönzöl, hogy meglássa az életben a szépet.
Mindenki szánjon magára elegendő időt naponta: érdemes lefekvés előtt tíz percet meditálni, hálát adni, megköszönni a szép dolgokat. Vagy akár megkérhetjük a családtagokat, hogy egy héten egyszer ők főzzenek helyettünk, így mi is azt érezzük, hogy megérdemeljük.
Legyünk büszkék magunkra, és szeressük testünk és lelkünk, tetőtől talpig, mert megérdemeljük.
