A fűtésszámlák miatt sokan próbálnak spórolni télen, és néhány fokkal lejjebb állítják a termosztátot. Idősebb korban viszont ez a döntés az egészségre is hatással lehet. A WHO és a brit egészségügyi szakemberek szerint a rendszeresen használt helyiségekben legalább 18 Celsius-fokos hőmérséklet ajánlott. A 65 év felettieknek, különösen szív- vagy tüdőbetegség esetén, ennél melegebb lakásra is szükségük lehet.
Egy hűvös nappali elsőre nem feltétlenül tűnik problémának. Az ember felvesz egy vastagabb pulóvert, betakarja a lábát, és úgy gondolja, néhány fokkal kevesebb fűtéssel sokat spórolhat. Csakhogy a hideg nemcsak a komfortérzetet befolyásolja. A szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell az alacsonyabb hőmérséklethez, ami idősebb korban különösen megterhelő lehet.
A kérdés főként azoknál fontos, akik napjuk jelentős részét otthon töltik, keveset mozognak, vagy valamilyen krónikus betegséggel élnek. Egy 20 fokos lakás és egy tartósan 16 fokos nappali között egészségügyi szempontból is lehet különbség.
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) lakhatási és egészségügyi irányelvei a 18 Celsius-fokot általánosan elfogadott alsó határként említik a hideg évszakban. A szervezet külön kiemeli, hogy az időseknek, a gyermekeknek és a krónikus betegségben szenvedőknek ennél magasabb hőmérsékletre lehet szükségük.
Miért éppen 18 fok az ajánlott minimum?
A brit NHS egészségügyi szolgálat szerint télen a rendszeresen használt helyiségeket, például a nappalit és a hálószobát lehetőség szerint legalább 18 fokra érdemes felfűteni. A hőmérsékletnek közben elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy az ott élők kényelmesen érezzék magukat.
A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office külön felhívja a figyelmet a 65 év felettiekre, a mozgásukban korlátozott emberekre, valamint a szív- és tüdőbetegséggel élőkre.
A 18 fok tehát nem minden idősebb ember számára ideális célhőmérséklet, hanem egy fontos minimumajánlás. Ha valaki ezen a hőmérsékleten is fázik, keveset mozog, vagy egészségi állapota indokolja, célszerű melegebben tartania a lakást.
A német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) a nappaliban körülbelül 20 Celsius-fokot tekint megfelelő kiindulási értéknek. Ez sok ember számára kellemesebb lehet, különösen akkor, ha hosszabb ideig ülő helyzetben tartózkodik.
A lakás hőérzetét ráadásul nem kizárólag a levegő hőmérséklete határozza meg. A hideg falak, a rosszul szigetelt ablakok és a huzat miatt ugyanaz a 19–20 fok egy régebbi épületben jóval hűvösebbnek érződhet.
A hideg lakás a vérnyomásra is hatással lehet
A fűtés és a vérnyomás kapcsolatát tudományos kutatás is vizsgálta. A Journal of Hypertension folyóiratban 2019-ben megjelent brit tanulmány 4659 felnőtt adatait elemezte, és azt találta, hogy az alacsonyabb beltéri hőmérséklet magasabb vérnyomásértékekkel függött össze.
Az eredmények szerint a lakás hőmérsékletének minden 1 Celsius-fokos csökkenése átlagosan 0,48 Hgmm-rel magasabb szisztolés és 0,45 Hgmm-rel magasabb diasztolés vérnyomással járt együtt.
A szisztolés érték a vérnyomásmérőn látható felső szám, amely a szív összehúzódásakor kialakuló nyomást jelzi. A diasztolés érték az alsó szám, amely a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a lakáshőmérséklet és a vérnyomás közötti összefüggés erősebb volt azoknál, akik nem végeztek rendszeres testmozgást.
Fontos, hogy a kutatás megfigyeléses vizsgálat volt: összefüggést mutatott ki, nem azt bizonyította, hogy minden ember vérnyomása pontosan ennyivel emelkedik, ha egy fokkal hidegebb lesz a lakásában.
Az eredmény mégis arra utal, hogy a tartósan hűvös otthoni környezetet érdemes figyelembe venni a magas vérnyomással élők egészségvédelmében.
A túl hideg lakás a penészesedés kockázatát is növelheti
A túlzott fűtéscsökkentés más problémát is okozhat: a falak lehűlése elősegítheti a nedvesség kicsapódását és a penész megjelenését.
Ez különösen a rosszul szigetelt lakásokban jelenthet gondot, ahol a külső falak és a sarkok hőmérséklete jóval alacsonyabb lehet a szoba levegőjénél.
A német UBA szerint a fűtési időszakban a 16–18 fok alá csökkentett beltéri hőmérséklet bizonyos lakásokban jelentősen fokozhatja a penészesedés veszélyét. A hivatal ezért a megfelelő fűtés mellett a rendszeres, rövid és intenzív szellőztetést is hangsúlyozza.
A penész kialakulása nem kizárólag attól függ, hány fokot mutat a termosztát. Számít a páratartalom, az épület szigetelése, a falak felületi hőmérséklete és a szellőzés is.
Egy hideg, nedves lakás különösen kellemetlen lehet azoknak, akik légúti problémákkal küzdenek, mivel a penész súlyosbíthatja bizonyos légzőszervi panaszokat.
Hány fok legyen a nappaliban és a hálószobában?
A szakmai ajánlások alapján 65 év felett a gyakran használt helyiségekben célszerű legalább 18 fokot fenntartani. A nappaliban a 20 fok sokak számára megfelelő kiindulópont lehet, de a kívánt hőmérsékletet az egyéni komfortérzethez és egészségi állapothoz kell igazítani.
A hálószobában is fontos az életkor és az egészség figyelembevétele. Bár egészséges, fiatalabb felnőtteknek gyakran kényelmes a hűvösebb hálószoba, az NHS és a Met Office szerint az idősebbek, valamint a meglévő betegséggel élők számára éjszaka is előnyös lehet a legalább 18 fokos hőmérséklet.
A fűtésszámlák mérsékléséhez nem feltétlenül a termosztát további letekerése a legjobb megoldás. Hasznos lehet a huzatos ablakok tömítésének ellenőrzése, a radiátorok szabadon hagyása, a nappali természetes felmelegedésének kihasználása és a helyiségek tudatos szellőztetése.
A skandináv otthonok hőtartásáról szóló korábbi Twice.hu-cikk azt is bemutatja, mennyit számít a megfelelő szigetelés és a hőveszteség csökkentése.
Ha egy idős ember rendszeresen fázik a lakásban, sok időt tölt mozdulatlanul, vagy szív- és tüdőbetegsége van, a hőmérséklet megválasztásánál az egészségi szükségleteinek kell elsőbbséget kapniuk. Ilyenkor a 18 fokos minimum helyett magasabb hőmérséklet lehet indokolt, amelyről szükség esetén kezelőorvosával is egyeztethet.
