A társaságkedvelő emberek személyisége gyakran fejlettebb, mint az introvertáltabb, visszahúzódóbb embereké. Egy nemrégiben készült kutatás párhuzamot vont ezzel, és azt állítja, hogy az ilyen típusú emberek agyi kapacitása is nagyobb.
New England-i tudósok azt mondják, hogy az amigdala, az agy egy mandula alakú része, tehető felelőssé a viselkedést illetően. Emberenként változó az összetettsége és bonyolultsága, de ennek kialakulásához a szociális háló is nagy mértékben hozzátesz.
Minél nagyobb az amigdala, annál fejlettebb a személy társadalmi élete, mondják a Massachusetts General Hospital kutatói.
Az eredményeket megjelentették a Nature Neuroscience c. folyóiratban is, és teljesen összhangban vannak a korábbi kutatásokkal. A főemlősök esetében már bebizonyították, hogy a nagyobb amigdala összetettebb szociális életet jelent.
Más tudósok azt állítják, hogy tanulmányozták az agy ezen részét, és nem találtak meggyőző bizonyítékot az amigdala mérete, összetettsége és a szociális élet fejlettsége közötti kapcsolatra. Sőt, azt állítják, hogy az amigdala egyáltalán nem is játszik szerepet a társadalmi élet kialakításában, semmilyen vonatkozásban sem irányítja azt.
Úgy tartják, hogy az amigdala a félelem kezelésében játszik szerepet. Ugyanakkor ha több ember is körülveszi az egyént, az elég okot ad a félelemre. Ha ezt végiggondoljuk, rájövünk, hogy a félelem leküzdésének egyik módja a félelemmel való szembenézés, azaz az ismerkedés az ismeretlen személyekkel.
Meggyőző bizonyítékot ugyan nem sikerült még előállítani, de egy remek lehetőség nyílt az emberi társadalmi háló agyi leképezésének vizsgálatára, amire lassan egy egész tudományág épül.
Bévé
