A hideg nemcsak a testhőmérsékletünkre hat, hanem olyan biológiai folyamatokat is beindíthat, amelyek szerepet játszanak az öregedés lassításában. A Kölni Egyetem kutatói most azonosítottak egy anyagcsere-folyamatot, amely laboratóriumi kísérletekben meghosszabbította apró fonálférgek élettartamát, és segített megvédeni a sejteket a károsodott fehérjék felhalmozódásától. A felfedezés új lehetőségeket nyithat az időskori betegségek kutatásában, bár az emberi élettartam meghosszabbítását egyelőre nem bizonyítja.
A mérsékelten alacsony hőmérséklet bizonyos állatfajoknál már korábban is összefüggésbe hozható volt a hosszabb élettartammal. A kutatók számára sokáig az jelentette a legnagyobb kérdést, hogy pontosan mi történik a sejtekben, amikor a szervezet hidegebb környezetbe kerül, és miként járulhat hozzá ez az öregedéssel összefüggő károsodások mérsékléséhez.
A Kölni Egyetem, az egyetemi kórház és a CECAD öregedéskutatási kiválósági központ szakemberei most közelebb kerültek a válaszhoz. A Nature tudományos folyóiratban 2026. október 21-én megjelent tanulmányukban egy olyan, több szövetet összekapcsoló jelzőrendszert azonosítottak, amelyben az izmok kulcsszerepet játszanak.
A David Vilchez professzor vezetésével dolgozó kutatócsoport megállapította, hogy a hideg hatására az izomszövet fokozza egy dihidrobiopterinnek, röviden BH2-nek nevezett anyagcseretermék előállítását. Ez a vegyület más szövetekhez jutva olyan reakciókat segít elő, amelyek hozzájárulnak a sejtekben található fehérjék megfelelő működésének fenntartásához.
Az izmok olyan anyagot termelnek, amely más szerveket is védhet
A kutatók a Caenorhabditis elegans nevű mikroszkopikus fonálférgen végezték kísérleteiket. Ez az állat régóta fontos szerepet tölt be az öregedéskutatásban, mivel rövid életciklusa és jól tanulmányozott biológiai folyamatai révén alkalmas az élettartamot befolyásoló mechanizmusok vizsgálatára.
A férgeket először 20 Celsius-fokon nevelték, majd felnőttkorukban 15, 20 vagy 25 fokos környezetben vizsgálták. A hűvösebb hőmérsékleten számos anyagcseretermék szintje megemelkedett, amelyek közül a BH2 különösen fontosnak bizonyult.
A kutatók feltárták, hogy a BH2 elsősorban az izmokban keletkezik, majd más szövetekbe, többek között a bélrendszerbe és az idegsejtekhez jut. Ott BH4 nevű biológiailag aktív vegyületté alakul, amely elősegíti a tirozin nevű aminosav képződését.
Ez az anyagcsereút szerepet játszik a proteosztázisnak nevezett folyamat fenntartásában. A proteosztázis biztosítja, hogy a sejtek fehérjéi megfelelő szerkezetben működjenek, a hibás vagy sérült fehérjék pedig ne halmozódjanak fel ellenőrizetlenül.
Az életkor előrehaladtával ez az egyensúly romolhat, és a károsodott fehérjék felhalmozódása több idegrendszeri betegség kialakulásában is szerepet játszik.
„Izgatottan mutatjuk be, hogy az enyhén hideg hőmérséklet jelentős mennyiségű BH2-t termel egy specifikus metabolit formájában, amelyet az izomszövet szintetizál, tárol, majd szabadít fel. A BH2 ezután a test más részeire jut, ahol segít fenntartani a fehérje-homeosztázist, és hozzájárul a szövetek egészségéhez az öregedés során” – magyarázta David Vilchez, a kutatás vezetője.
A professzor szerint az eredmények arra utalnak, hogy egyetlen szövet, például az izom működésének célzott befolyásolása a szervezet más részeire is kedvező hatással lehet.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy egyetlen szövet, például az izom célzott megcélzása védelmet nyújthat az egész testben. Ez új utakat nyit a terápiás megközelítések számára.”
A hideg nélkül is sikerült befolyásolni az élettartamot
A kísérletek egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a kutatók a hideg által aktivált folyamat bizonyos előnyeit normál hőmérsékleten is elő tudták idézni.
Amikor az izmokban genetikai módszerrel fokozták a BH2 előállításához szükséges enzim működését, a fonálférgek nemcsak 15, hanem 20 és 25 Celsius-fokon is hosszabb ideig éltek. A tirozin adagolása szintén meghosszabbította a kísérleti állatok élettartamát 15 és 20 fokon.
A BH2 közvetlen adagolásának eredménye ennél árnyaltabb volt: alacsony hőmérsékleten kismértékű, de statisztikailag kimutatható élettartam-növekedést eredményezett, normál hőmérsékleten pedig lassította a férgek mozgásképességének életkorral összefüggő romlását, de nem hosszabbította meg az életüket.
A kutatók olyan emberi sejtkultúrákon is vizsgálták a folyamatot, amelyek a Huntington-kór és az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) bizonyos jellemzőit modellezik. Ezekben a neurodegeneratív betegségekben a hibás szerkezetű fehérjék felhalmozódása és az idegsejtek működésének károsodása is fontos szerepet játszik.
A laboratóriumi eredmények arra utaltak, hogy a BH2-höz és a tirozinhoz kapcsolódó anyagcsere-folyamatok az emberi sejtekben is segíthetnek a káros fehérjefelhalmozódással szembeni védekezésben.
„Igazán meglepődtünk, hogy a kiegészítés jelentősen meghosszabbította az élettartamot, még normál és magasabb hőmérsékleten is. Az emberi sejteken végzett további kísérletek arra ösztönöznek minket, hogy olyan kezeléseket keressünk, amelyek utánozzák a hideg jótékony hatásait anélkül, hogy a testhőmérséklet megváltoztatását igényelnék” – fogalmaztak a kutatók. A Kölni Egyetem közleményében ezt a megállapítást Hyun Ju Lee kutatónak tulajdonították.
Lehetséges, hogy egyszer gyógyszerrel utánozzák a hideg hatását?
A felfedezés legfontosabb hosszú távú lehetősége nem feltétlenül a hidegnek való kitettség, hanem annak a biológiai folyamatnak a célzott befolyásolása, amelyet az alacsonyabb hőmérséklet aktivál.
A tudósok abban bíznak, hogy a BH2, a BH4 és a tirozin anyagcseréjének pontosabb megértése hozzájárulhat olyan kezelések kidolgozásához, amelyek segítenek megőrizni a sejtek fehérje-egyensúlyát. A kutatás különösen a Huntington-kór és az ALS esetében vet fel további vizsgálati lehetőségeket.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a hidegnek való rendszeres kitettség, a hideg zuhany vagy a BH2 és a tirozin étrend-kiegészítőként történő alkalmazása meghosszabbítaná az emberek életét. A laboratóriumi sejtkísérletek sem azonosak az emberi szervezeten végzett klinikai vizsgálatokkal, és a fonálférgek esetében kimutatott élettartam-növekedés nem ültethető át közvetlenül az emberre.
A Kölni Egyetem kutatói szerint még túl korai lenne olyan öregedésgátló tablettáról beszélni, amely képes lenne reprodukálni a hideg valamennyi kedvező biológiai hatását. A most azonosított anyagcsereút viszont új kutatási célpontot jelenthet az életkorral összefüggő sejtkárosodások és bizonyos idegrendszeri betegségek vizsgálatában.
