A rendszeres teafogyasztás összefügghet a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával, de nem mindegy, milyen forrón isszuk. Egy közel félmillió ember adatait feldolgozó új kutatás szerint a rendszeres teázóknál 11 százalékkal kisebb érrendszeri kockázatot figyeltek meg, míg a tűzforrón fogyasztott tea 16 százalékkal magasabb kockázattal társult. A kutatók eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy egy mindennapos szokásunk apró részlete is számíthat az egészségünk szempontjából.
A Journal of Internal Medicine című tudományos folyóiratban 2026. október 21-én megjelent tanulmányban Zichen Ye és kutatótársai 485 934 kínai felnőtt egészségügyi adatait elemezték. A résztvevőket átlagosan valamivel több mint kilenc éven keresztül követték, és ez idő alatt 14 863 új érrendszeri megbetegedést regisztráltak.
A vizsgálat nemcsak azt elemezte, milyen gyakran fogyasztanak teát a résztvevők, hanem az ital típusát, erősségét és hőmérsékletét is figyelembe vette. Az eredmények alapján a tea és az érrendszeri egészség kapcsolata összetettebb annál, mint hogy egyszerűen egészségesnek vagy egészségtelennek nevezzük az italt.
A rendszeres teázóknál 11 százalékkal alacsonyabb kockázatot mértek
Az adatok szerint azoknál, akik rendszeresen, legalább heti három alkalommal fogyasztottak teát, mintegy 11 százalékkal alacsonyabb volt az érrendszeri betegségek kialakulásának relatív kockázata, mint azoknál, akik nem ittak rendszeresen teát.
A kutatás többféle betegséget vizsgált, köztük a szív- és agyi ereket érintő kórképeket, valamint a perifériás artériák betegségeit. A kedvező összefüggés nem minden betegségtípus esetében volt azonos mértékű.
A tealevelekben található polifenolok, köztük a flavonoidok lehetséges szerepet játszhatnak a megfigyelt kapcsolatban. Ezek a növényi vegyületek antioxidáns és gyulladásos folyamatokat befolyásoló tulajdonságokkal rendelkeznek, és egyes kutatások szerint kedvezően hathatnak az erek belső felszínét borító sejtek működésére.
Ez hozzájárulhat az erek megfelelő tágulásához és a vérkeringés szabályozásához. A biológiai magyarázat ígéretes, de a mostani kutatás nem bizonyította, hogy közvetlenül ezek a vegyületek akadályozták meg a betegségek kialakulását.
A kutatók a tea fajtája szerint is találtak különbségeket. A fekete tea fogyasztása következetesebben társult alacsonyabb érrendszeri kockázattal, mint a zöld teáé. Az ital erősségét tekintve a közepesen erős tea mutatta a legkedvezőbb összefüggést.
A tűzforró tea éppen ellenkező eredménnyel társult
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása a fogyasztási hőmérsékletre vonatkozott. Azoknál a résztvevőknél, akik saját bevallásuk szerint rendszeresen rendkívül forrón itták a teát, 16 százalékkal magasabb relatív érrendszeri kockázatot találtak.
Ez nem azt jelenti, hogy minden csésze forró tea ennyivel növeli a betegség kialakulásának esélyét, és azt sem, hogy a magas hőmérséklet bizonyítottan semlegesítené a teában található hasznos vegyületeket. A kutatók megfigyeléses adatokból dolgoztak, így összefüggést azonosítottak, nem közvetlen ok-okozati hatást.
A nagyon forró italok fogyasztása ettől függetlenül ismert egészségügyi kockázatot jelenthet. Az Egészségügyi Világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC már 2016-ban arra jutott, hogy a 65 Celsius-foknál magasabb hőmérsékleten fogyasztott italok valószínűleg növelik a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.
Ennek hátterében feltehetően a nyelőcső nyálkahártyáját érő ismételt hőkárosodás áll. Fontos különbség, hogy az IARC megállapítása a nyelőcsőrákra vonatkozik, míg az új kínai kutatás az érrendszeri megbetegedéseket vizsgálta. A két eredmény nem tekinthető ugyanannak a betegségfolyamatnak a bizonyítékaként.
Hogyan érdemes teát inni?
A kutatás alapján nem szükséges lemondani a teázásról, de érdemes megvárni, amíg a frissen elkészített ital iható hőmérsékletűre hűl. A forrázáshoz használt víz hőmérséklete és a tea elfogyasztásának hőmérséklete két különböző dolog: attól, hogy a tealeveleket forró vízzel készítjük el, még nem kell az italt tűzforrón meginni.
Különösen akkor tanácsos várni, ha az első korty kellemetlenül forró, vagy égető érzést okoz a szájban. A lehűléshez szükséges idő a csésze méretétől, az ital mennyiségétől és a környezet hőmérsékletétől is függ, ezért nincs minden helyzetre érvényes, pontos percszám.
A tanulmányban a legalacsonyabb becsült érrendszeri kockázatot bizonyos rendszeres teafogyasztóknál napi hat-nyolc csésze körül figyelték meg. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ennyi teát kellene innia. A tea koffeintartalma, az egyéni érzékenység, az alvásproblémák és bizonyos egészségi állapotok miatt a megfelelő mennyiség személyenként eltérhet.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a rendszeres teázás, a dohányzás mellőzése és a magasabb fizikai aktivitás együtt járt a legkedvezőbb érrendszeri kockázati mutatókkal. A kutatók ezzel is hangsúlyozták: a tea önmagában nem helyettesíti az egészséges étrendet, a rendszeres testmozgást, a dohányzás kerülését és az orvos által javasolt kezeléseket.
