Az elalvás szinte mindenki számára természetes folyamatnak tűnik. Mégis, az a néhány perc, ami az ágyba kerülés és az álomba merülés között telik el, többet árulhat el az egészségedről, mint gondolnád.
Szakértők szerint nemcsak az számít, hány órát alszol, hanem az is, mennyi idő alatt tudsz elaludni.
Michelle Drerup, az alvási viselkedésgyógyászat szakértője szerint az egészséges elalvási idő általában 10 és 20 perc közé esik. Ha ettől jelentősen eltérsz, az a szervezet egyensúlyának felborulására utalhat.
Ha valaki szinte azonnal, kevesebb mint egy perc alatt elalszik, az elsőre jó jelnek tűnhet, a valóság mégis egészen más. A szakember szerint ez gyakran komoly alváshiányra vagy rejtett alvászavarra utal. Ilyenkor a test annyira kimerült lehet, hogy azonnal „kikapcsol”, amint lehetőséget kap rá.
Ez a fajta krónikus fáradtság nappal is érezhető. A gyakori álmosság, a koncentráció romlása, a lassabb reakcióidő és a hirtelen hangulatváltozások mind intő jelek lehetnek.
A Harvard Medical School szerint a tartós alváshiány hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a korai halálozás kockázata is növekedhet.
A másik véglet is figyelmeztető lehet. Ha valaki hosszú időn át forgolódik, és nehezen tud elaludni, az gyakran álmatlanságra utalhat. Ez az egyik leggyakoribb alvászavar, amelyet sok esetben a stressz vált ki, de mélyebb egészségügyi problémák is meghúzódhatnak mögötte.
Az UCLA Health szakértői szerint a krónikus álmatlanság összefügghet légzőszervi, emésztőrendszeri és neurológiai betegségekkel is.
Dr. Khaled Almadhoun szerint az álmatlanság hátterében számos kevésbé ismert ok állhat.
„Az emberek éjszaka nyugtalan láb szindrómában szenvedhetnek, ami hozzájárulhat az álmatlansághoz. Alvási apnoéban szenvedhetnek, ami hozzájárulhat az álmatlansághoz. Rémálmokkal kapcsolatos zavarokban szenvedhetnek. Szorongásban vagy depresszióban szenvedhetnek” – mondta.
A szakértő kiemelte, hogy a depresszióval élők esetében kétszer-háromszor nagyobb eséllyel jelentkezhet álmatlanság.
A kockázat az idősebb korosztályban is magasabb, mivel náluk gyakoribbak a krónikus betegségek. A nőknél pedig a hormonális változások is fokozhatják az alvásproblémák esélyét.
A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint a tartós álmatlanság növelheti a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A szakértők szerint az alvásminőség javításához nem mindig kellenek drasztikus lépések.
Ha lefekvés előtt legalább fél órával félretesszük a telefonokat és más képernyőket, az segíthet az agynak lelassulni. A hűvös, sötét hálószoba nyugodtabb környezetet teremthet, míg a rendszeres alvási rutin segít a testnek felismerni a pihenés idejét.
Ha valaki hetente legalább három alkalommal küzd elalvási nehézséggel, és ez három hónapon át fennáll, érdemes komolyan venni a problémát.
„Ilyenkor a legjobb, ha orvoshoz fordulsz” – mondta Drerup. Majd hozzátette: „Tekintsd az alvást befektetésnek.”
„Ez hatalmas különbséget jelent a mindennapi életedben és az általános egészségi állapotodban. Tényleg nem engedheted meg magadnak, hogy az alváson spórolj, vagy figyelmen kívül hagyd a jeleket.”
