Az amalgám fogtöméseket hosszú ideig használták a fogászatban, bár az utóbbi időben egyre ritkábbá váltak, és idén januártól teljesen betiltották a használatukat az Európai Unióban, mivel ez a fémötvözet rendkívül mérgező az emberei szervezetre és a környezetre egyaránt.
Az amalgámtömések 50 százalékban higanyból készülnek – a maradék ezüst, réz és ón keveréke. Ezt az ötvözetet 1826 óta használják fogtömésre. Az EU-ban azért tiltották be, mivel a benne lévő higany károsíthatja az agyat, a tüdőt, a veséket és az immunrendszert.
Nagy-Britanniában azonban nem tiltották be az amalgámtömés használatát, és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) szerint nincs bizonyíték arra, hogy az amalgámtömésekből származó higanynak bármilyen káros hatása lenne az egészségre.
A Brit Fogorvosok Szövetsége hasonlóan vélekedik, mondván, hogy az amalgámot már több mint száz éve biztonságosan használják fogtömésre, és a benne lévő higany mennyisége túl alacsony ahhoz, hogy bármilyen egészségügyi problémát okozzon, kivéve, ha valaki allergiás vagy érzékeny rá.
Az Oral Health Foundation szerint a higany idővel kiürül a szervezetből a vizelettel, de a legtöbb amalgámtöméssel rendelkező ember esetében a vizelet literenként kevesebb, mint 5 mikrogramm higanyt tartalmaz. A WHO állásfoglalása szerint a fogorvosi amalgámból felszabaduló higanygőz mennyisége napi 1-27 mikrogramm elemi higany is lehet, ám az amalgámtöméssel rendelkezők jelentős hányadánál ez a mennyiség nem éri el a napi 5 mikrogramm szintet.
„Általában csak akkor szabadul fel higany, amikor amalgámtöméseket helyeznek be vagy távolítanak el” – mondja Ben Atkins fogorvos és az Oral Health Foundation elnöke, hozzátéve, hogy neki is amalgámtömései vannak, és nem siet kicserélni azokat.
James Goolnik fogorvos azonban más véleménnyel van erről. „Amikor eltávolítunk egy amalgámtömést, nem dobhatjuk egyszerűen a szemetesbe, nem húzhatjuk csak úgy le. Egy speciális tartályban kell lennie, és szennyezett hulladékként kell elszállítani. Nem szeretnék olyasmit a számba venni, amit szennyezett hulladékként kell elszállítani” – mondja.
Manapság már számos biztonságosabb anyagból készülnek fogtömések, például kompozitból. De mi a helyzet a már meglévő amalgámtömések eltávolításával? Ez is magában hordozza a maga potenciális kockázatait.
Ezeket a töméseket óvatosan kell eltávolítani: bár a tömésben lévő higany idővel fokozatosan szivárog ki, a legnagyobb expozíció akkor következik be, amikor a töméseket behelyezik vagy eltávolítják, mivel ilyenkor higanyrészecskék kerülhetnek a vérbe, és belélegezhetjük a higanygőzt. A higanygőz belélegzése alvászavarokhoz, fáradtsághoz, memóriazavarokhoz, valamint a szorongás és a depresszió fokozott kockázatához vezethet.
Egy az Environmental Health című folyóiratban 1998-ban megjelent tanulmány szerint az amalgám eltávolítása után 48 órával a vér higanykoncentrációja 32 százalékkal is megemelkedhetett, de 88 napon belül visszaállt a normális szintre.
A biztonságos eltávolításhoz a páciens szájába egy gumi gátat helyeznek, ami elválasztja a fogat a száj többi részétől, megakadályozva a higanyrészecskék lenyelését, miközben nagy teljesítményű szívást alkalmaznak, hogy megakadályozzák a higanygőz felszabadulását.
