Mészáros Zsolt gyermekként egy panellakás kilencedik emeletéről figyelte az ablak előtt hajladozó platánfát. Később kertészetekhez és botanikus kertekhez jelentkezett, de sorra elutasították, ezért saját oldalt indított szakmai referenciának – ma már százezernél is nagyobb közösség követi.
Négyéves volt, amikor először igazán megragadta egy fa látványa. A család kilencedik emeleti lakásának ablaka előtt egy platán legfelső ágai mozogtak a szélben. Mészáros Zsolt sokáig figyelte a leveleket és a hajladozó ágakat.
Később az erkélyt is növényekkel népesítette be. Fűzfát és tuját nevelt ott, ahol mások legfeljebb néhány muskátlit tartottak – írja a Sokszínű Vidék.
„Ahogy idősödtem, rájöttem, hogy magam is nevelhetnék fákat, így az erkélyt meghódítottam, és fűzfát, valamint tujákat ültettem” – idézte fel.
Az otthon jelentette a biztonságot
Tizenévesként iskolai bántások érték. A növényekkel töltött idő és az otthoni környezet olyan helyet adott számára, ahol nem kellett védekeznie vagy mások elvárásaihoz igazodnia.
Kertészeti iskolába szeretett volna járni, a közelben viszont nem talált megfelelő képzést, kollégiumba pedig nem akart költözni. Végül nem szerzett kertészeti diplomát.
Amikor munkát keresett, kertészetekhez, botanikus kertekhez és parkfenntartással foglalkozó munkahelyekhez is jelentkezett. Sorra kapta az elutasításokat.
A munkáltatók számára nem volt elég, hogy gyermekkora óta növényeket nevelt, folyamatosan olvasott róluk, és a gyakorlatban is sokféle tapasztalatot gyűjtött. Hivatalos végzettség vagy korábbi szakmai állás nélkül nehezen tudta bizonyítani a tudását.
Álláspályázathoz indította el az oldalát
Ekkor hozta létre a Kertészkedés minden szezonra nevű közösségi oldalt. Az eredeti cél nem a követőtábor építése volt: fényképekkel, magyarázatokkal és saját növénynevelési eredményeivel akart olyan portfóliót készíteni, amelyet egy állásinterjún is megmutathat.
A bejegyzésekre egyre több kérdés érkezett. Az olvasók növényfelismerésben, ültetésben, metszésben és szaporításban kértek segítséget. A szakmai referenciának szánt felületből közösség nőtt ki, követőinek száma pedig idővel átlépte a százezret.
Mészáros Zsolt természetismereti sétákat is szervez. Ezeken nem csupán a feltűnő, virágzó növényeket mutatja meg: a járdaszélen növő gyomokról, a városi fákról és az erdei aljnövényzetről is beszél.
Nem elég mély gödröt ásni egy facsemetének
Az egyik leggyakoribb kérdés az őszi faültetéshez kapcsolódik. Zsolt szerint a gödörnek a cserép vagy a gyökérlabda szélességénél két-háromszor szélesebbnek, és nagyjából kétszer mélyebbnek kell lennie.
A kitermelt talajt érdemes fellazítani, majd ezzel visszatölteni a gyökerek körüli területet. A fa ne kerüljön mélyebbre annál, ahogyan a faiskolai edényben állt: a törzs tövénél látható talajszint maradjon a kert földjének magasságában.
Ültetés után alakítsunk ki sekély tányért, amely nem engedi oldalra elfolyni az öntözővizet. Egy fiatal fa első beöntözéséhez mérettől és talajtól függően 10–20 liter vízre is szükség lehet.
Karózásnál széles, rugalmas kötést használjunk. A vékony drót vagy szoros zsinór idővel belevághat a növekvő törzsbe. A talaj felszínére helyezett mulcs lassítja a kiszáradást, de ne halmozzuk közvetlenül a kéreghez.
Az újonnan ültetett fa az első néhány évben nem képes kizárólag a természetes csapadékból biztonságosan ellátni magát. Zsolt szerint akár öt évig is külön figyelmet igényelhet a rendszeres, nagyobb vízadaggal végzett öntözés.
