Este tízkor már hűvösebb levegő érkezik az ablakon, a lakás mégis olyan, mintha egész nap bekapcsolva maradt volna benne egy láthatatlan radiátor. A falak melegek, a padló ontja a hőt, az ágy pedig órákkal később sem tűnik kellemesnek.
Ennek oka, hogy napközben nemcsak a szoba levegője melegszik fel. A napsugárzás energiáját elnyeli a tető, a homlokzat, az ablak, a födém, a betonfal, a burkolat és a bútorzat. Ezek az anyagok hőt tárolnak, majd később lassan visszaadják azt a környezetüknek.
Egy gyors szellőztetéssel a levegő egy része kicserélhető, a több tonnányi felmelegedett épületszerkezet viszont a helyén marad. Amint becsukjuk az ablakot, a falak és a tárgyak újra melegíteni kezdik a friss levegőt.
Ezért fordulhat elő, hogy a hőmérő rövid időre egy-két fokkal kevesebbet mutat, a lakás fél órával később mégis ismét fülledtnek érződik.
A szellőztetés időpontja többet számít, mint a hossza
Ha odakint melegebb van, mint bent, a nyitott ablak nem hűt. A forró levegőt engedi be, miközben a napsugárzás tovább terheli a lakást. A napközbeni, órákon át tartó bukóra nyitás ezért kánikulában könnyen ronthat a helyzeten.
Hatékonyabb lehet akkor szellőztetni, amikor a külső hőmérséklet már valóban alacsonyabb a bentinél. Ez sok lakásban késő este, hajnalban vagy kora reggel következik be. A pontos időpont függ az épület fekvésétől és a környező városszerkezettől.
Az egymással szemközti ablakok megnyitása kereszthuzatot hozhat létre. Ha erre nincs lehetőség, egy ventilátor segíthet a légcserében: az egyik ablaknál kifelé fújva eltávolíthatja a meleg levegőt, egy másik nyíláson pedig hűvösebb levegő érkezhet.
A ventilátor önmagában nem csökkenti a szoba hőmérsékletét. A bőr felett mozgó levegő gyorsítja az izzadság párolgását, ezért az ember hűvösebbnek érzi a környezetet. Üres szobában órákon át járatni kevés haszonnal jár, miközben a motor kis mennyiségű hőt is termel.
A külső árnyékolás a hőt még az ablak előtt állítja meg
A függöny vagy a belső reluxa csökkentheti a vakító fényt, a napsugárzás energiájának egy része ekkorra már átjutott az üvegen. A külső redőny, zsaluzia, napellenző vagy árnyékoló háló korábban fogja fel a sugárzást, ezért hatékonyabban mérsékelheti a lakás felmelegedését.
Különösen erős terhelést kaphatnak a nyugati és délnyugati ablakok, amelyeket délután és kora este közvetlenül ér a nap. Egy felső emeleti lakásnál a tető vagy a lapostető felől érkező hőterhelés is jelentős lehet.
A városi környezet tovább lassítja az éjszakai lehűlést. Az aszfalt, a beton és a sötét tetőfelületek nappal energiát nyelnek el, majd sötétedés után fokozatosan leadják. Kevés növényzet és sűrű beépítés mellett a lakás ablakához érkező levegő éjfélkor is jóval melegebb lehet, mint egy közeli parkban vagy külvárosi területen.
Az éjszakai szellőztetés akkor tudja a falakat és a bútorokat is lehűteni, ha több órán keresztül folyamatos légcsere alakul ki. A nyílászárókat reggel, a külső hőmérséklet emelkedése előtt érdemes bezárni, az árnyékolókat pedig még azelőtt leengedni, hogy a napsütés elérné az üveget.
