A gyerekek 97 százaléka tudja, hogy a víz az egyik legegészségesebb ital, és több mint 94 százalékuk felismeri az egészséges táplálkozásban fontos zöldségeket és gyümölcsöket. A mindennapi szokásaik mégis egészen más képet mutatnak. Egy friss romániai felmérésben az általános iskolások 36,9 százalékánál állapítottak meg túlsúlyt vagy elhízást, minden ötödik gyermek pedig nem reggelizik rendszeresen. A kutatók szerint a probléma nem egyszerűen az ismeretek hiánya: a gyerekeknek abban is segítségre van szükségük, hogy amit megtanultak, azt a hétköznapokban is alkalmazni tudják.
Egy iskolás gyerek könnyen meg tudja mondani, melyik étel az egészségesebb. Tudja, hogy jobb vizet inni cukros üdítő helyett, hogy a zöldségeknek helyük van a tányéron, és hogy a mozgás fontos. Reggel mégis előfordulhat, hogy reggeli nélkül indul iskolába, napközben édesített italt választ, délután pedig órákat tölt a képernyő előtt.
Ez az ellentmondás rajzolódott ki a Romániában működő Traista cu sănătate (Egészséges tarisznya) oktatási program előzetes felméréséből. A kutatásban hét városi és vidéki iskola összesen 521 alsó tagozatos tanulója vett részt. A gyermekek táplálkozási ismereteit és mindennapi szokásait kérdőívekkel, testsúlyukat és testmagasságukat pedig mérésekkel vizsgálták.
Az eredményeket 2026 szeptemberében, Salzburgban, az Európai Gyermekkori Elhízással Foglalkozó Csoport (ECOG) kongresszusán ismertették, majd október végén hozták nyilvánosságra a részletesebb előzetes adatokat.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a helyes táplálkozási ismeretek önmagukban nem garantálják az egészséges életmódot.
A vizsgált gyerekek több mint harmadánál állapítottak meg túlsúlyt vagy elhízást
A felmérésben részt vevő 521 tanuló közül 261 fiú és 260 lány volt. A kutatók a testtömegindexet a gyermekek életkorához és neméhez igazítva értékelték, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) referenciaértékei alapján.
Az eredmények szerint a gyerekek 36,9 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt. Ezen belül 20 százalékuk a túlsúlyos, 16,9 százalékuk pedig az elhízással élő kategóriába tartozott. A vizsgált tanulók 60,3 százalékának testsúlya a normál tartományba esett.
A probléma nem kizárólag a városi iskolákban jelentkezett. A városi tanulók 39,6 százalékánál, a vidéki gyerekek 34,8 százalékánál mutattak ki túlsúlyt vagy elhízást. A két csoport közötti eltérés a kutatók szerint statisztikailag nem volt jelentős.
A nemek között már feltűnőbb különbséget találtak: az elhízás a fiúk 21,1 százalékát, a lányok 12,7 százalékát érintette a vizsgált mintában.
Fontos, hogy ezek az arányok nem az összes romániai gyermekre vonatkoznak, hanem kizárólag a hét iskolában megvizsgált tanulókra. A kutatásból ezért nem lehet arra következtetni, hogy Romániában minden harmadik gyermek túlsúlyos.
Az országos helyzet megítéléséhez nagyobb, reprezentatív vizsgálatok szükségesek. A WHO 2022–2024-es európai gyermekelhízás-felmérése például a 7–9 éves romániai gyermekek körében 28 százalékos túlsúly- és elhízásgyakoriságot jelzett.
Szinte mindenki felismeri az egészséges választást, de a napi rutin egészen más
A friss romániai kutatás legérdekesebb része nem is a testsúlyadatokban, hanem a gyermekek válaszaiban rejlik.
A tanulók 97,1 százaléka helyesen azonosította a vizet a legegészségesebb italként. A zöldségeket és gyümölcsöket 94,4 százalékuk ismerte fel megfelelő választásként, 88,5 százalékuk pedig a főtt vagy sült burgonyát részesítette előnyben a hasábburgonyával szemben.
A testmozgás fontosságával is tisztában voltak: a gyerekek 90,8 százaléka helyesen válaszolt az erre vonatkozó kérdésekre.
A mindennapi szokásokra adott válaszokból viszont már kevésbé kedvező kép rajzolódott ki.
A vizsgált tanulók 21,7 százaléka nem reggelizett minden nap, 9,4 százalékuk pedig naponta fogyasztott cukrozott italokat. Közel minden negyedik gyermek legalább két órát töltött naponta képernyő előtt, és 12,2 százalékuknál ez az idő meghaladta a három órát.
A gyerekek 10,4 százaléka napi fél óránál kevesebbet töltött aktív játékkal. A kutatók azt is megállapították, hogy a résztvevők mintegy 80 százaléka reggeli fáradtságról számolt be.
Ezek az adatok jól érzékeltetik, hogy az egészséges életmód nem pusztán az élelmiszerekről szól. Az alvás, a mozgás, a családi napirend és az iskolai környezet egyaránt befolyásolja, milyen szokásokat alakítanak ki a gyerekek.
A statisztikai elemzés összefüggést talált a túlsúly, a reggelizési gyakoriság és a cukrozott italok fogyasztása között. Ez nem bizonyítja, hogy önmagában a reggeli kihagyása vagy az üdítőfogyasztás okozta volna az érintett gyermekek túlsúlyát. A testsúlyt számos biológiai, környezeti és életmódbeli tényező együttesen befolyásolja.
Nem elég elmagyarázni, mi az egészséges: a gyerekeknek gyakorolniuk is kell
Egy gyerek hiába tanulja meg az iskolában, milyen ételek részei a kiegyensúlyozott étrendnek, ha a hétköznapokban kevés lehetősége van önállóan egészséges döntéseket hozni.
A család bevásárlási szokásai, az otthon elérhető élelmiszerek, az iskolai étkeztetés, valamint a közös étkezések mind hatással lehetnek arra, hogy a megszerzett tudásból tartós szokás válik-e.
Ezért a kutatás mögött álló szakemberek olyan táplálkozási nevelést tartanak fontosnak, amely nem áll meg az elméleti ismeretek átadásánál. A gyakorlati foglalkozások, az életkornak megfelelő feladatok és a családok bevonása segíthet abban, hogy a gyerekek természetesebben építsék be a tanultakat a mindennapjaikba.
A felmérést vezető Veronica Mocanu, a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora szerint a kutatás egyik legfontosabb célja éppen annak megállapítása, hogy az ismétlődő, gyakorlatorientált oktatás milyen mértékben járulhat hozzá a tartósan egészségesebb szokások kialakulásához.
A Traista cu sănătate program a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő folyadékfogyasztás, a rendszeres mozgás és az étkezési szokások fejlesztésére összpontosít. A kezdeményezést a Tradiții Sănătoase Alapítvány működteti, a jászvásári orvosi egyetem tudományos közreműködésével és a Nestlé România támogatásával.
A program 2020-ban elnyerte az Európai Bizottság EU Health Award díját.
Otthon és az iskolában is változásra van szükség
A kutatás eredményei a szülők számára is ismerős helyzeteket idézhetnek fel. A gyermek el tudja mondani, miért fontos a reggeli, mégis nehéz rávenni, hogy időben felkeljen és egyen valamit. Szívesen beszél a kedvenc gyümölcseiről, de a boltban inkább édességet kér. Tudja, hogy a mozgás jót tesz, délután mégis a telefon vagy a számítógép előtt szeretne maradni.
A szakemberek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek a családok tényleges lehetőségeihez igazodnak. Ilyen lehet a rendszeres közös étkezés, a változatos ételek elérhetővé tétele, a gyerekek bevonása az egyszerű ételek elkészítésébe vagy a szabadban végzett közös mozgás.
Az iskoláknak szintén meghatározó szerepük lehet. A kiegyensúlyozott iskolai étkeztetés, az egészségesebb büfékínálat és az életkorhoz illeszkedő gyakorlati foglalkozások segíthetnek abban, hogy a táplálkozási nevelés ne csak egy-egy tanórán jelenjen meg.
A gyermekek testsúlyával kapcsolatos kérdéseket ugyanakkor különös érzékenységgel kell kezelni. A megszégyenítés, a külsőre tett bántó megjegyzések vagy az indokolatlan fogyókúráztatás helyett a gyermek egészségi állapotára, fejlődésére és a család egészének szokásaira érdemes figyelni. Ha a testsúly vagy az étkezés aggodalomra ad okot, gyermekorvos vagy gyermekekkel foglalkozó dietetikus segíthet az egyéni helyzet megítélésében.
A romániai program keretében a pedagógusok képzését is fejlesztik. 2026 júliusa óta egy 50 órás, az Oktatási Minisztérium által akkreditált továbbképzés támogatja a tanárokat abban, hogy az egészségnevelést beépítsék az iskolai tevékenységekbe.
A kutatás következő szakasza mutathatja meg, valóban működik-e az oktatási program
A most ismertetett adatok egy hosszabb kutatás első szakaszából származnak. A szakemberek a gyermekeket még az oktatási beavatkozás megkezdése előtt mérték fel, így az eredmények azt mutatják meg, milyen szokásokkal és ismeretekkel indultak neki a programnak.
A vizsgálat három értékelési pontból áll. Az első felmérést az oktatási program utáni mérés követi, majd körülbelül hat hónappal később ismét megvizsgálják a résztvevőket. A kutatásban kontrollcsoport is szerepel, így a szakemberek összehasonlíthatják az eredményeket.
Csak a későbbi mérésekből derülhet ki, hogy a programban részt vevő gyermekek étkezési és mozgási szokásai valóban megváltoztak-e, és ezek a változások hosszabb távon is fennmaradtak-e.
