Képzeld el, hogy éjjel kettőkor még világos van, a gyerekek a parton játszanak, valaki füvet nyír a kertjében, te pedig úgy döntesz, megmártózol a tengerben. Norvégia egyik apró szigetén ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Sommarøy lakói 2019-ben azzal kerültek a világsajtó címlapjaira, hogy szeretnék eltörölni az időt, és a világ első „időmentes övezetévé” válni. A történet milliókat ejtett ámulatba, ám később kiderült, hogy az egész mögött egy gondosan megtervezett turisztikai kampány állt.
A Norvégia északi részén található Sommarøy nem az a hely, ahol a természet alkalmazkodik az emberek napirendjéhez. A Tromsø városától mintegy 56 kilométerre nyugatra fekvő, alig 300 lakosú halászközösségben nyáron hetekig nem megy le a nap, télen pedig hosszú időre elmarad a napfelkelte.
A táj szinte valószerűtlen: türkizkék tenger, apró szigetek, színes faházak és a háttérben még nyáron is hófoltos hegyek. Május 18. és július 26. között a nap egyáltalán nem bukik a horizont alá. Ez az éjféli nap jelensége, amikor az embereknek jóval nehezebb a természetes fény alapján megállapítaniuk, hogy éppen hány óra van.
2019-ben ebből született meg az ötlet, amelyet hamarosan a fél világ megismert: mi lenne, ha Sommarøy egyszerűen felhagyna az órákhoz igazodó élettel?
A sziget, ahol az emberek állítólag nem akarták többé nézni az órát
A kezdeményezés szerint a helyiek a nyári hónapokban szabadulni akartak a hagyományos időbeosztás kötöttségeitől. Azt szerették volna, hogy ne a reggel nyolc vagy a délután öt határozza meg, mikor dolgoznak, pihennek vagy találkoznak egymással.
Az ötletnek a helyi életmódban volt némi valóságalapja. Amikor szinte állandóan süt a nap, egy késő esti séta, a hajnali horgászat vagy az éjfél körüli kerti munka egyáltalán nem tűnik különlegesnek.
A halászok munkáját egyébként is gyakran a tenger és az időjárás alakítja, nem egy hagyományos irodai munkarend. A nyári szünet idején a gyerekek is tovább maradhatnak fenn, miközben a családok a megszokottnál rugalmasabban szervezik a napjaikat.
A kampány részeként a szigetre vezető híd korlátjára karórákat erősítettek. A látvány azt jelképezte, hogy aki átlépi a hidat, maga mögött hagyhatja a pontos idő diktálta életet.
A helyi kezdeményezés arcaként bemutatott Kjell Ove Hveding még a norvég parlament egyik képviselőjéhez is elvitt egy petíciót, amelyen a szigetlakók aláírásai szerepeltek.
A történet gyorsan bejárta a nemzetközi sajtót. A világ vezető híroldalai arról írtak, hogy egy északi közösség olyan életformát szeretne meghonosítani, amelyben az emberek többé nem az órájukhoz igazítják a mindennapjaikat.
Csakhogy hamarosan olyan kérdések merültek fel, amelyekre a kezdeményezés nem adott igazán használható választ.
Hogyan működne egy szálloda bejelentkezési és kijelentkezési időpontok nélkül? Mikor indulnának az autóbuszok? Hogyan szerveznék meg az iskolai tanítást? És vajon egy étteremnek éjjel-nappal nyitva kellene tartania, ha bárki bármikor megéhezhet?
Kiderült, hogy az idő eltörlése valójában turisztikai reklámfogás volt
A nagy nemzetközi érdeklődés közepette a norvég sajtó utánajárt a kezdeményezés eredetének. A vizsgálódásból kiderült, hogy az időmentes sziget ötletét nem egy spontán helyi mozgalom indította el.
A kampányt az állami tulajdonú, turizmusfejlesztéssel is foglalkozó Innovation Norway szervezte, a Visit Norway és az észak-norvégiai turisztikai szervezetek közreműködésével. A cél az volt, hogy a külföldi turisták figyelmét felhívják az éjféli nap különleges élményére.
A történet annyira sikeres lett, hogy az Innovation Norway saját 2019. júniusi közleménye szerint egyetlen hét alatt 1479 különböző médium foglalkozott vele, összesen több mint 1600 online cikkben.
A lelkesedést hamar felváltotta a kritika. Kiderült, hogy nem minden szigetlakó tudott a kampányról, és az idő eltörlésének gondolatát sokan nem tekintették komoly, megvalósítható tervnek.
A norvég turisztikai szervezet vezetése végül nyilvánosan bocsánatot kért a félrevezető kommunikáció miatt. A hídra akasztott órák eltűntek, a sziget pedig soha nem vált hivatalos időmentes területté. Az órák használatát sem tiltották be.
A BBC Travel 2026 októberében megjelent riportja hét évvel később visszatért Sommarøy-ra, hogy megnézze, mi maradt a különös történetből.
„Nyáron szinte az időn kívül élünk”
A BBC újságírójának egy helyi szálloda névtelenséget kérő alkalmazottja elmondta, hogy a kampány ugyan túl nagyra nőtt, az alapötlet mégsem állt teljesen távol a szigetlakók életétől.
„Nyáron szinte az időn kívül élünk. Ha nincsenek vendégek, néha bezár a bolt, hogy a tulajdonos elmehessen horgászni. A gyerekek sokáig fennmaradnak, ha másnap nincs iskola. Minden nyugodtabb, amikor az emberek nyaralnak.”
A turisztikai kampány után a helyiek egy ideig nehezen viselték a folyamatos érdeklődést. A szigetre érkező látogatók szinte kizárólag arról akartak beszélni, hogy valóban eltörölték-e az időt.
Az évek múlásával a helyzet rendeződött. A település visszatért megszokott ritmusához, miközben jóval többen ismerték meg a nevét.
A szálloda alkalmazottja szerint a történetnek végül a turizmus szempontjából is lett eredménye.
„Most, néhány évvel később, rendben van. Olyan, mint régen… és turistákat vonz. Most már az emberek ismerik Sommarøyt.”
Éjfélkor is süt a nap, de a boltok továbbra is bezárnak
A BBC riportjában megszólaló lengyel turista, Ewa Kaczyński éppen a 2019-es kampány miatt figyelt fel Sommarøy-ra. A különös helyszín felkeltette az érdeklődését, mert otthon, a mindennapokban szinte állandóan az időbeosztása szerint él.
A helyszínen viszont hamar rájött, hogy az élet korántsem olyan, mint amilyennek a régi hírek alapján elképzelte.
Az éttermek a szokásos időpontokban zártak, az üzleteknek nyitvatartási idejük volt, és a szálloda recepciója sem működött egész éjszaka.
A kezdeti csalódás ellenére a látogatás mégis különleges élményt jelentett számára. Amikor kikapcsolta a telefonját, és nem foglalkozott többé a megszokott napi feladataival, fokozatosan ellazult.
„Természetesen időre van szükség ahhoz, hogy a világ működjön. Az éttermek és az üzletek a szokásos időben zárnak. De aztán tartottam egy kis szünetet, kikapcsoltam a telefonomat és ellazultam. Itt megtehetem ezt” – mesélte.
A holland Wouter De Wit számára egészen más élmény tette emlékezetessé az utazást. Az éjszaka közepén ment úszni, miközben a nap továbbra is az égen ragyogott.
„Hihetetlen érzés éjfélkor úszni, és látni a napot az égen. Ha nem lett volna nálam az órám, ki sem találtam volna, mennyi az idő. Bár kicsit hideg volt…”
A BBC újságírója, Anthony Ham maga is kipróbálta, milyen lehet a szigeten a megszokott életritmustól eltérően mozogni. Hajnali fél négyre állította az ébresztőóráját, majd kisétált a szállodából.
A házak csendesek voltak, az utcákon senki sem járt. A tengerparton madarak mozogtak, a nap pedig olyan magasan állt az égen, mintha egy hétköznapi délelőtt lenne.
Sommarøy-on ma is működnek az órák, indulnak menetrend szerinti buszok, és a szállodákban előre meghatározott időpontokban fogadják a vendégeket. A nyári hónapokban mégis megmarad az a különös érzés, amely 2019-ben az egész történetet elindította: amikor éjfélkor is nappali világosság van, nem mindig az óra mutatói határozzák meg, hogy mit szeretnénk csinálni.
