Már csak néhány nap van hátra a novemberből, és a decemberbe való belépéssel egyben az adventi időszak is elkezdődik, idén ugyanis december 1-jén lesz advent első vasárnapja. December 25-ig, vagyis karácsony napjáig már csak 27 nap van hátra, szentestéig, vagyis december 24-ig pedig 26.
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus születésére emlékezünk. Hagyományosan december 25-én tartjuk a karácsonyt világszerte, bár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert.
Arra, hogy miért éppen erre a dátumra esett a választás, több magyarázat is létezik. Az egyik elmélet szerint azért ekkor tartjuk az ünnepet, mert az egyház ezzel akarta ellensúlyozni a szintén ekkor tartott szaturnália pogány ünnepét, ami a téli napfordulóhoz kapcsolódott.
Az ortodox keresztények azonban két héttel később, január 6-án és 7-én ünneplik a karácsonyt, mert ők még a régi, Julianus-naptár szerint számolják az időt.
A karácsony szimbólumai közül a legfontosabb természetesen a feldíszített fenyőfa, de vannak más, jelentőséggel bíró jelképek is, mint például a fagyöngy, ami szerencsét hoz, és az a szokás is elterjedt, hogy a fagyöngy alá lépő pároknak csókot kell adniuk egymásnak. De a Mikulás, a hóemberek, a rénszarvasok, a karácsonyi csillag és az ilyenkor szokásos édességek, például a szaloncukor és a cukorbot is gyakori elemei a karácsonyi dekorációknak.
A karácsonyfa ilyenkor az otthonok legfontosabb dísze, e körül ünnepel az egész család. Az örökzöld növényeknek mindig is kitüntetett szerep jutott a téli ünnepkörben, de fenyőfát először Németország területén díszítettek valamikor a 16. században.
A karácsonyi vacsora szintén az ünnep fontos része, akár hagyományos ételeket készítünk, akár különleges újdonságokat próbálunk ki ilyenkor.
Ugyanakkor decemberben nemcsak a karácsony, de az ó évből az új évbe való átmenet is jelentős pillanat. Az ünnepi időszak varázsa a változás és az átalakulás vágyát is magával hozhatja, és az újév napjának megünneplése tökéletes alkalom arra, hogy új célokat tűzzünk ki a jövőre.