KezdőlapHírek72 órára elegendő vészhelyzeti készletet kér az EU a lakosságtól - ezt...

72 órára elegendő vészhelyzeti készletet kér az EU a lakosságtól – ezt kellene minden háztartásban tartani

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Az Európai Bizottság arra ösztönzi az uniós háztartásokat, hogy legalább három napig képesek legyenek külső segítség nélkül biztosítani alapvető szükségleteiket egy súlyos válsághelyzetben. A novemberben bemutatott ajánlások szerint élelmiszert, ivóvizet, gyógyszereket, készpénzt és több nélkülözhetetlen eszközt is érdemes otthon tartani. A felkészülés a magyar családokat is érinti, de az EU nem teszi kötelezővé a készletezést, és ingyenes túlélőcsomagokat sem oszt a lakosságnak.

Hirdetés

Mi történne, ha egy nagyobb áramszünet miatt három napra leállna az elektronikus fizetés, megszűnne az internetkapcsolat, vagy egy természeti katasztrófa következtében átmenetileg nem jutnánk ivóvízhez? Az Európai Bizottság szerint az ilyen helyzetekre már a mindennapokban érdemes felkészülni.

A brüsszeli testület november 3-án mutatta be a lakossági válságfelkészülésre vonatkozó új iránymutatásait. A cél, hogy az európai háztartások szükség esetén legalább 72 órán át, vagyis három teljes napon keresztül önellátók legyenek, amíg a mentő- és katasztrófavédelmi szolgálatok megszervezik a segítségnyújtást.

Az Euronews beszámolója szerint az ajánlások hátterében az egyre összetettebb biztonsági kockázatok állnak. A szélsőséges időjárás, az árvizek, a kibertámadások, az egészségügyi válságok és az energetikai infrastruktúra meghibásodásai egyaránt megzavarhatják az alapvető szolgáltatásokat.

Hirdetés

A kezdeményezés nem azt jelenti, hogy az Európai Bizottság közvetlen veszélyre figyelmeztetett volna. A felkészülési stratégia azt szolgálja, hogy egy váratlan esemény ne érje teljesen kiszolgáltatott helyzetben a lakosságot.

Mit kellene otthon tartani egy 72 órás válsághelyzetre?

Az uniós ajánlások alapján minden háztartásnak érdemes olyan alapvető készletet összeállítania, amely akkor is használható, ha átmenetileg megszűnik az áramszolgáltatás, akadozik a vízellátás, vagy nem lehet eljutni a boltokba.



A legfontosabb felszerelések közé tartoznak:

  • Ivóvíz: legalább három napra elegendő mennyiség minden családtag számára. A magyar katasztrófavédelem egyes útmutatói például személyenként 12 liter vízzel számolnak három napra.
  • Tartós élelmiszerek: konzervek, kekszek, energiadús ételek és más, hűtést nem igénylő termékek, lehetőleg olyanok, amelyek főzés nélkül is fogyaszthatók.
  • Gyógyszerek és elsősegélycsomag: a rendszeresen szedett készítmények megfelelő tartaléka, kötszerek és alapvető egészségügyi eszközök.
  • Elemes vagy kézi hajtású rádió: hogy áram- és internetkimaradás esetén is követhetők legyenek a hatósági tájékoztatások.
  • Zseblámpa, tartalék elemek és feltöltött powerbank: világításhoz és a mobiltelefon működtetéséhez.
  • Készpénz és fontos dokumentumok másolatai: arra az esetre, ha a bankkártyás fizetés vagy a digitális szolgáltatások átmenetileg nem működnek.
  • Személyes szükségletekhez igazított felszerelés: például csecsemőtápszer, higiéniai termékek, meleg ruházat, takaró vagy a háziállatok ellátásához szükséges készletek.

A Bizottság különösen fontosnak tartja, hogy a családok előre megbeszéljék, hol találkoznak, ha egy vészhelyzetben elszakadnak egymástól, kit értesítenek, és milyen útvonalon hagyhatják el biztonságosan az otthonukat, ha a hatóságok kitelepítést rendelnek el.

Hirdetés

Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása szintén része a felkészülésnek. Egy súlyos válság első óráiban ugyanis nem biztos, hogy minden segítségkérésre azonnal tudnak reagálni a mentőszolgálatok.

Miért nem oszt az EU ingyenes túlélőcsomagokat?

A kezdeményezés egyik fontos kérdése, hogy a háztartások miként tudják megvásárolni a szükséges felszereléseket, különösen akkor, ha már a mindennapi kiadások fedezése is nehézséget okoz számukra.

Az Európai Bizottság nem jelentett be uniós szintű, ingyenesen kiosztott vészhelyzeti csomagokat, és a novemberi ajánlásokhoz nem társult új, kifejezetten erre a célra elkülönített lakossági támogatási keret sem.

Ennek egyik oka, hogy a polgári védelem és a lakossági válságfelkészülés megszervezése elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az EU iránymutatásokat ad, segíti a nemzeti hatóságok együttműködését, és támogatja a katasztrófavédelmi rendszerek összehangolását, de nem egységes európai túlélőcsomagot kíván bevezetni.

Hadja Lahbib, az Európai Bizottság válságkezelésért és felkészültségért is felelős biztosa az Euronewsnak hangsúlyozta, hogy nincs mindenki számára egyformán megfelelő vészhelyzeti felszerelés. A készleteket az egyéni szükségletekhez, a lakókörnyezethez és a helyi kockázatokhoz kell igazítani.

Az uniós testület ezért fokozatos, a háztartások anyagi lehetőségeihez alkalmazkodó felkészülést javasol. A cél nem feltétlenül az, hogy valaki egyszerre vásároljon meg egy teljes felszerelést, hanem hogy lépésről lépésre alakítson ki használható tartalékot.

Külön figyelmet fordítanak az idősekre, a fogyatékossággal élőkre és azokra a családokra, amelyek anyagi vagy egészségügyi okokból nehezebben tudnak önállóan felkészülni.

Magyarországon is érvényes a 72 órás ajánlás

Az Európai Bizottság iránymutatása Magyarországra is vonatkozik, de nem vezet be új, kötelező lakossági készletezési szabályt. A magyar háztartásoknak tehát nem írnak elő szankcióval járó kötelezettséget arra, hogy háromnapos élelmiszer- és víztartalékot halmozzanak fel.

A magyar katasztrófavédelem már korábban is közzétett hasonló tanácsokat, különösen árvíz, kitelepítés és más súlyos veszélyhelyzetek esetére.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útmutatói szerint érdemes előre összeállítani egy könnyen szállítható vészhelyzeti csomagot, amelyben a legfontosabb személyes iratok, gyógyszerek, élelmiszerek, ivóvíz, világítóeszközök és más nélkülözhetetlen felszerelések kapnak helyet.

A felkészülés Magyarországon különösen az árvízveszélyes területeken, a szélsőséges időjárásnak kitett településeken és olyan helyeken lehet fontos, ahol egy hosszabb áramkimaradás a fűtést vagy a vízellátást is érintheti.

Van, ahol tíznapos készletet javasolnak

Az európai országok között jelentős különbségek vannak abban, mennyi időre elegendő készletezést ajánlanak a lakosságnak.

Belgiumban és Hollandiában legalább 72 órás önellátásra ösztönzik a háztartásokat, Svédországban egy hétre elegendő tartalékot javasolnak, Németországban pedig a hatóságok akár tíznapos felkészülést is ajánlanak.

A különbségek részben a helyi kockázatokkal, részben az egyes országok katasztrófavédelmi gyakorlatával magyarázhatók.

A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak mindössze 49 százaléka érzi magát megfelelően felkészültnek egy válsághelyzetre, míg 48 százalékuk nem. Ez a válaszadók saját megítélését tükrözi, nem azt, hogy ténylegesen rendelkeznek-e háromnapos készletekkel.

Egy korábbi kutatásban közel tízből négy megkérdezett arról számolt be, hogy nem volt elegendő ideje vagy pénze a felkészülésre.

Az Európai Bizottság 2025 márciusában elfogadott Felkészültségi Unió stratégiája ezekre a problémákra is választ keres. A 2026. november 3-án bemutatott iránymutatások már konkrét gyakorlati lépéseket ajánlanak, hogy egy váratlan válság első 72 órájában a lakosság a lehető legkevésbé legyen kiszolgáltatva a szolgáltatások kiesésének.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet