Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elégedetlen az iráni tervvel, amely azt javasolja, hogy a teheráni nukleáris programról szóló tárgyalásokat halasszák el a háború végéig – számolt be a Reuters és több amerikai médium.
Egy, a Trump és tanácsadói közötti megbeszélésről tájékozott tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy Trump azért elégedetlen a javaslattal, mert az Egyesült Államok már a kezdetektől szeretné napirendre tűzni a nukleáris kérdést.
A The New York Times több, a Fehér Házbeli egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Trump közölte tanácsadóival: nem elégedett az iráni javaslattal.
A CNN két, az ügyet ismerő személyre hivatkozva arról számolt be, hogy nem valószínű, hogy Trump elfogadja az ajánlatot. A csatorna szerint az iráni kikötők elleni amerikai blokád feloldása anélkül, hogy a teheráni nukleáris programmal kapcsolatos problémákat rendeznék, „gyengítheti az Egyesült Államok egyik kulcsfontosságú tárgyalási eszközét”.
Az amerikai elnök hétfőn nemzetbiztonsági tanácsadóival is megvitatott egy új javaslatot a Teheránnal fennálló konfliktus rendezésére – közölte a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt a CNN beszámolója szerint.
A javaslat szerint a Hormuzi-szoros megnyitásra kerülne, míg Irán nukleáris programját egy későbbi időpontban tárgyalnák meg. A napi sajtótájékoztatón feltett kérdésekre válaszolva Leavitt nem nyilvánított véleményt a javaslatról, de kijelentette, hogy Trump alapvető követelései változatlanok maradnak.
Trump azt szeretné, hogy a Hormuzi-szoros – amely kulcsfontosságú útvonal az olajszállítás szempontjából – nyitva maradjon, és hogy Irán adja át a dúsított uránkészletét.
„Csak annyit mondanék, hogy ma reggel volt egy megbeszélés, amelyet nem szeretnék megelőlegezni, de biztosak lehetnek benne, hogy az elnök közvetlenül is meg fog szólalni ebben az ügyben” – mondta Leavitt az újságíróknak.
A találkozóra azután került sor, hogy az elnök hirtelen lefújta azt a tervet, miszerint főtárgyalói, Steve Witkoff és Jared Kushner a hétvégén Pakisztánba utazzanak egy újabb tárgyalási fordulóra.
Trump kijelentette, hogy azért döntött az utazás lemondása mellett, mert Irán nem terjesztett elő kielégítő tárgyalási javaslatot, és azt állította, hogy az út lemondás után az irániak visszatértek egy frissített dokumentummal.
Az amerikai bombázási hadjáratot felfüggesztették, miután az amerikai elnök a múlt héten meghosszabbította a fegyverszünetet. Trump nyilvánosan kissé bizonytalannak tűnt a konfliktus újraindítását illetően. Ugyanakkor továbbra is szkeptikusnak látszott azzal kapcsolatban, hogy csapatát elküldje egy hosszú útra Iszlámábádba anélkül, hogy tisztább képe lenne arról, milyen engedményekre hajlandó Irán, illetve hogy pontosan kinél van a döntéshozói hatalom Teheránban.
Az Al Jazeera szerint az Iránnal folytatott béketárgyalások elakadása közepette Donald Trump egy belpolitikai határidővel is szembenéz, ami befolyásolhatja az Irán elleni háború alakulását.
Az 1973-as War Powers Resolution értelmében az amerikai elnöknek május 1-ig kell megszereznie a Kongresszus jóváhagyását a katonai műveletek folytatásához; ellenkező esetben a törvény kötelezi azok leállítására.
Ehhez mind a Képviselőháznak, mind a Szenátusnak egyszerű többséggel kell elfogadnia egy közös határozatot, ami eddig nem történt meg.
Maryam Jamshidi, a University of Colorado jogi karának docense elmondta, hogy a 60 napos időszak további 30 nappal való meghosszabbításához az elnöknek írásban kell igazolnia a Kongresszus felé, hogy a katonai erő alkalmazásának folytatása „elkerülhetetlen katonai szükségszerűség”.
„A 90 napos időszak lejárta után az elnök köteles befejezni az amerikai fegyveres erők bevetését, ha a Kongresszus nem üzent hadat, és más módon sem hagyta jóvá a katonai fellépés folytatását.” Ugyanakkor hozzátette: „Nincs egyértelmű jogi eszköz arra, hogy a Kongresszus rákényszerítse az elnököt ennek betartására, és a múltban több elnök is megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a War Powers Resolution ezen része alkotmányellenes.”
Az iráni külügyminiszter az Al Jazeera szerint úgy nyilatkozott, hogy örült az Oroszországgal való együttműködésnek „a legmagasabb szinten, egy olyan időszakban, amikor a régió jelentős átalakulásokon megy keresztül”. Vlagyimir Putyin orosz elnök április 27-én, hétfőn Szentpéterváron fogadta Abbas Araghchi iráni külügyminisztert.
A Kreml vezetője a RIA Novosti beszámolója szerint megígérte, hogy Oroszország „mindent megtesz” a közel-keleti béke helyreállításáért. „Oroszország mindent meg fog tenni Irán és a térség többi országa érdekében, hogy a béke a lehető leghamarabb helyreálljon a Közel-Keleten” – hangsúlyozta az államfő az orosz állami média szerint.
Araghchi jelenleg diplomáciai körúton van, hogy támogatást szerezzen Irán Egyesült Államok és Izrael elleni háborújához. Mint mondta, „az iráni nép bátorságának köszönhetően képes volt ellenállni az Egyesült Államok agressziójának, és ezután is képes lesz rá”.
Az AFP megjegyzi, hogy Moszkva továbbra is Teherán fő támasza, miközben a konfliktusban álló felek hajthatatlannak mutatkoznak.
„A közelmúlt eseményei megmutatták stratégiai partnerségünk mélységét és szilárdságát” – írta Araghchi az X-en. „Ahogy a kapcsolatunk tovább erősödik, hálásak vagyunk a szolidaritásért, és üdvözöljük Oroszország diplomáciai támogatását.”
