Egyre biztosabbá válik, hogy 2026-ban egy ritka szuper-El Niño jelenség alakulhat ki, miközben a szakértők felkészülnek arra, ami az eddigi legszélsőségesebb időjárási jelenségek közé tartozhat.
Az El Niño egy olyan időszakos jelenség, amikor a Csendes-óceán felszíni vizeinek hőmérséklete a szokásosnál melegebb. Általában 3–7 évente fordul elő, és az erőssége, valamint időtartama is változó.
A „szuper El Niño” egy rendkívül intenzív eseményt jelent, amikor a hőmérséklet a megszokottnál jóval magasabbra emelkedik, általában 1,5–2 °C-kal az átlag fölé.
A 2026-ra előre jelzett El Niño különösen jelentős lehet, mert egyes tudósok szerint akár 3 °C-os globális hőmérséklet-emelkedési hatása is lehet, ami rendkívül erőssé tenné – a Boston Globe beszámolója szerint.
Milyen következményei lehetnek egy szuper El Niñónak?
A Severe Weather szerint a 2026-os nyári előrejelzések már most a globális futóáramlat (jet stream) eltolódását mutatják, ami azt jelentheti, hogy a jelenség hatásai akár már a nyár első felében érezhetőek lesznek.
A BBC szerint az El Niño a következő hónapokban tovább erősödhet, és őszre rendkívül erős eseményként tetőzhet.
Ez végső soron akár ahhoz is vezethet, hogy 2027 lesz a valaha mért legmelegebb év.
A 2023/2024-es El Niño után ugyanis már most is rekordközeli hőmérsékleteket mértek: a globális átlagos felszíni hőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az 1850–1900 közötti átlagnál.
Egy különösen erős El Niño jelenség jelentős hatással lehet a Föld éghajlati rendszerére, mivel egyes térségekben heves árvizeket idézhet elő, miközben más régiókban a csapadék mennyisége visszaesik, ami súlyos aszályokhoz vezethet.
Ezzel párhuzamosan az erdőtüzek kockázata is nőhet, különösen olyan területeken, mint Ausztrália, Indonézia, valamint Észak- és Dél-Amerika egyes részei.
A valaha mért egyik legintenzívebb El Niño-csúcs 2,7 °C volt 1877-ben. Ez az esemény mintegy 18 hónapon át tartott, és a BBC leírása szerint „katasztrofális globális éghajlati eseményt váltott ki, amely szélsőséges aszályokat és széles körű éhínséget okozott Ázsiában, Brazíliában és Afrikában, több millió halálesettel, miközben más régiókban, például Peruban súlyos árvizeket eredményezett”.
Liz Stephens, a Readingi Egyetem klímakockázati és reziliencia-professzora a BBC-nek így nyilatkozott:
„Valószínűleg rekordmagas globális hőmérsékleteket fogunk látni jövőre, különösen, ha ez egy nagyon erős El Niño esemény lesz.”
Mathew Barlow klímatudós és professzor arra hívta fel a figyelmet, hogyan hatnak a Csendes-óceán folyamatai a globális időjárási rendszerekre.
Szerinte a 3 °C-os eltérés elsőre csekélynek tűnhet, azonban „elég ahhoz, hogy jelentősen eltolja a trópusi csapadékmintázatokat”.
Hozzátette: „Ami a trópusi Csendes-óceánban történik, az nem marad ott. Hatással van a globális időjárásra és klímára az Egyesült Államokban és gyakorlatilag minden nagy kontinensen is.”
Hogy alakul ki egy El Niño?
Minden az úgynevezett passzátszelekkel kezdődik. Ezek állandó szelek az Egyenlítő környékén, amelyek általában keletről nyugat felé fújnak. A Csendes-óceán egyenlítői részén ez azt jelenti, hogy az amerikai kontinens felől Új-Zéland és Ausztrália irányába.
Ahogy a szél nyugat felé tolja a vizet, azt a Nap felmelegíti, így mire eléri az óceán nyugati oldalát, a meleg víz hatására a levegő felszáll. Ez meleg, párás és változékony, csapadékos időjárást eredményez. Közben az óceán keleti részén a mélyebb, hidegebb víz felfelé áramlik, hogy pótolja az elmozdult felszíni vizet.
El Niño években viszont ez a rendszer felborul.
Amikor a passzátszelek gyengülnek vagy akár megfordulnak, a kelet és nyugat közötti hőmérséklet-különbség kiegyenlítődik, és a normálisan hidegebb óceáni területek felmelegszenek.
Ez megváltoztatja a csapadék- és szélmintázatokat az egyenlítői Csendes-óceán térségében, és ennek a hatása láncreakcióként az egész világ időjárására kiterjed.
