A klímaváltozás évek óta az óceánok egyik legnagyobb ellensége, és sokáig úgy tűnt, a világ korallzátonyai lassan elkerülhetetlen pusztulás felé sodródnak. Egy friss kutatás azonban most váratlanul biztató képet fest: a szakemberek szerint a korallzátonyok jelentős része jóval ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták – írja a France24.
Az új tanulmány eredményeit a kenyai Our Ocean Conference konferencián ismertették, és a kutatók szerint a világ zátonyrendszereinek csaknem egyharmada képes lehet átvészelni az óceánok további felmelegedését.
A kutatást a Wildlife Conservation Society és az ausztráliai Macquarie University közösen készítette el.
Elemzésük szerint világszerte mintegy 166 ezer négyzetkilométernyi korallzátony mutat olyan tulajdonságokat, amelyek különösen ellenállóvá teszik őket az éghajlatváltozással szemben.
Ez azért jelentős, mert az Intergovernmental Panel on Climate Change korábbi előrejelzései szerint már 1,5 Celsius-fokos globális melegedés esetén is a korallzátonyok 70–90 százaléka eltűnhet, 2 fokos emelkedésnél pedig szinte teljes pusztulással számoltak.
A mostani eredmények ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Stacy Jupiter, a kutatás egyik vezetője így fogalmazott: „Modelleink sokkal ígéretesebb jövőt jeleznek a korallzátonyok számára. Úgy véljük, hogy világszerte számos, az éghajlatváltozással szemben ellenálló zátony létezik. Ezek hosszú távon fennmaradnak.”
Miért fehérednek ki a korallok?
A korallok egyik leglátványosabb pusztulási folyamata a kifehéredés.
Ez akkor következik be, amikor a tengervíz hőmérséklete akár csak 1-2 fokkal megemelkedik. A melegebb víz hatására a korallok kilökik magukból azokat az algákat, amelyek energiával látják el őket.
Ennek következtében elveszítik színüket, legyengülnek, és sok esetben elpusztulnak. A kutatók szerint azonban nem minden zátony reagál ugyanúgy.
Vannak olyan rendszerek, amelyek hidegebb vizekben helyezkednek el, mások evolúciósan alkalmazkodtak a magasabb hőmérséklethez, míg egyesek egyszerűen gyorsabban regenerálódnak.
„A korallok hőhatásokra adott reakciójának megítélése árnyaltabb, mint korábban gondoltuk” – mondta Jupiter.
Az új technológia mindent megváltoztatott
A kutatás egyik legfontosabb áttörése az volt, hogy a tudósok minden eddiginél részletesebb térképet készítettek a zátonyokról.
Az új rendszer állítólag tízezerszer pontosabb, mint a korábbi modellek. Ennek köszönhetően több olyan korallzátonyt is azonosítottak, amelyek ellenállóbbak, mint azt korábban bárki feltételezte.
A legerősebb túlélőzónák többsége Australia, Bahamas, Cuba, Indonesia és a Philippines térségében található. A tanulmány vezető szerzője, Kyle Zawada szerint ezek a zátonyok kulcsszerepet játszhatnak a jövőben.
„Ezek a zátonyok élő magbankként működhetnek az ökoszisztéma szélesebb körű helyreállítása érdekében.”
Még mindig kevés a védelem
A kutatás reményt ad, de nem jelent teljes megnyugvást. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ellenálló zátonyoknak jelenleg mindössze 28 százaléka áll aktív védelem alatt.
Közben a tömeges korallfehéredés egyre gyakoribb jelenséggé válik, és az idei El Niño különösen súlyos következményekkel járhat.
A szakértők szerint a következő évek döntőek lehetnek abban, hogy ezek a természetes tengeri menedékek valóban képesek lesznek-e fennmaradni.
