Amerikai hírszerzési elemzések szerint Irán ma már ténylegesen képes arra, hogy bármikor lezárja a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát, ezzel pedig olyan stratégiai nyomásgyakorló eszközhöz jutott, amely messze túlmutat a katonai erőn.
A CNN értesülései szerint az amerikai hírszerző szolgálatok arra jutottak: Teherán a közelmúltbeli háború során nemcsak katonailag bizonyította erejét, hanem geopolitikai befolyását is jelentősen növelte. Több, az értékeléseket ismerő forrás szerint Irán számára a Hormuzi-szoros ellenőrzése ma már az egyik legerősebb tárgyalási fegyver.
„Gyakorlatilag az USA de facto ellenőrzést biztosított Iránnak a szoros felett. Ez erősebb fegyver, mint bármelyik atombomba” – fogalmazott az egyik forrás.
A szakértők szerint a február 28-án kirobbant konfliktus alapjaiban változtatta meg Teherán stratégiai gondolkodását. Irán a harcok során megtapasztalta, milyen hatékony eszköz lehet az energiaellátási útvonalak célzott zavarása, különösen a Perzsa-öböl térségében.
Az Egyesült Államoknak intenzív diplomáciai egyeztetéseket kellett folytatnia annak érdekében, hogy a Hormuzi-szoros újra teljesen megnyíljon. Ez is jelzi, hogy az iráni vezetés továbbra is jelentős nyomásgyakorló potenciállal rendelkezik.
Az amerikai fél világossá tette: ha Irán ismét blokkolná a szorost, az súlyos következményekkel járna. Egy magas rangú washingtoni tisztviselő szerint Teherán csak akkor részesülhet a most formálódó megállapodások előnyeiből, ha garantálja a szabad hajózást.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán a háború ellenére is megőrizte katonai képességeinek jelentős részét. Rakéták, drónok, gyorsnaszádok és tengeri aknák állnak továbbra is rendelkezésére, amelyekkel könnyedén megzavarhatja a kereskedelmi forgalmat.
A hírszerzés szerint Teherán katonai ipara is gyorsabban regenerálódott a vártnál. A dróngyártás újraindult, miközben a regionális szövetségesek – köztük a jemeni húszi lázadók – továbbra is kulcsszereplők lehetnek egy esetleges újabb eszkalációban.
Különösen aggasztó forgatókönyvként merült fel, hogy ha az amerikai-iráni tárgyalások kudarcot vallanak, Teherán a húszikon keresztül lezárhatja a Bab-el-Mandeb-szorost is. Ez az Indiai-óceánt köti össze a Vörös-tengerrel, és szintén a világkereskedelem egyik kritikus ütőere.
A két szoros egyidejű blokkolása a szakértők szerint olyan sokkot okozna a globális gazdaságban, amelynek következményei beláthatatlanok lennének: olajárrobbanás, ellátási láncok megszakadása és világszintű inflációs hullám.
Az amerikai hírszerzés úgy látja, hogy a Trump-adminisztráció korábban súlyosan alábecsülte Irán eltökéltségét és képességeit. Washington abban bízott, hogy Peking majd visszafogja Teheránt, de ez a számítás hibásnak bizonyult.
„A szoros feletti ellenőrzés elvesztése e korszak legnagyobb baklövésének fog számítani” – mondta egy, a katonai tervezésben részt vevő forrás.
