Oroszország súlyos költségvetési nyomás alá került az Ukrajnában folytatott háború miatt, és a Kreml ennek finanszírozását most már nyíltan a lakosságra terheli. Az állam adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel próbálja stabilizálni a helyzetet, miközben a védelmi kiadások drámaian nőnek.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter hétfőn a Szövetségi Tanács előtt tartott beszédében egy újabb adóemelési hullám kezdetét jelentette be jövő évtől, ami 2026-ra várhatóan 2,3 billió rubel többletbevételt hoz az állami költségvetésnek.
Elmondása szerint a legnagyobb változás az áfa kulcsának 20%-ról 22%-ra történő emelése lesz.
„Az áfa hatással lehet a vállalatok pénzügyi eredményeire; becslésünk szerint az inflációra gyakorolt hatása körülbelül 1% lesz, amit figyelembe veszünk a bérek és a lakosságnak fizetett szociális juttatások indexálására vonatkozó előrejelzéseinkben” – mondta Sziluanov, akit a The Moscow Times idézett.
A költségvetési törvény indoklása szerint csak az áfa-emelésből jövőre 1,189 billió rubel többletbevételt várnak. „A teljes adóváltozásokból származó pluszbevételt jövőre 2,3 billió rubelre becsüljük” – tette hozzá a miniszter.
Az áfa mellett a kisvállalkozásokra vonatkozó radikális adóreform is további bevételt hoz a kincstárnak: jövő évtől az egyszerűsített adórendszerben való működés jövedelemküszöbét 60 millióról 10 millió rubelre csökkentik évente. Ezenkívül várhatóan megszűnnek az adókedvezmények az informatikai vállalatok számára, amelyek jelenleg 7,6%-os kedvezményes biztosítási díjat fizetnek (ez az arány 15%-ra emelkedik).
De az egészségügy sem menekül meg a megszorításoktól. A „Hosszú és aktív élet” nevű nemzeti program költségvetését 2026-ban 26%-kal csökkentik – derül ki az Állami Duma adatbázisában közzétett költségvetési dokumentumból. Ez a program a várható élettartam 81 évre emelését, valamint a rák, a cukorbetegség és a hepatitis elleni küzdelmet, illetve a kórházak építését tűzte ki célul. A támogatása majdnem 100 milliárd rubellel csökken, 372,7 milliárdról 274,2 milliárd rubelre.
A legradikálisabb, 2,3-szeres csökkentés azonban az elsődleges egészségügyi ellátás modernizálására irányuló regionális programban lesz tapasztalható. Ez több ezer járóbeteg-klinika építését érinti. A 2025-ben erre a programra elkülönített 123,3 milliárd rubel helyett 2026-ban csak 53,2 milliárd rubel áll majd rendelkezésre. De más egészségügyi projektek is áldozatul estek a költségvetés csökkentésének.
A „Szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelem” nevű szövetségi projekt költségvetése 2,5%-kal csökken, 11,3 milliárd rubelre. A daganatos megbetegedések elleni program 3,1%-kal kevesebb támogatást kap, így 144,5 milliárd rubelre apad. De kevesebb pénz jut a cukorbetegség elleni és a születési rátát ösztönző program finanszírozására is. Az orosz sürgősségi egészségügyi rendszer fejlesztésére szánt forrásokat pedig 28%-kal vágják vissza – 19,7 milliárd rubelről 14,3 milliárdra csökken a keret.
Az új költségvetés értelmében úgy tűnik, az orosz nép fogja megfizetni Putyin ukrajnai háborúját – nyilatkozta Alekszandra Prokopenko, a Carnegie Oroszország–Eurázsia Központ kutatója.
A megtakarításokra azért van szükség, hogy finanszírozni tudják a védelmi kiadásokat, amelyek a teljes állami költségvetés 29%-át teszik majd ki – ez közel 13 billió rubelt jelent.
A biztonsági erők együttesen a kincstár kiadásainak csaknem 40%-át fogják felemészteni. A pénzügyminisztérium számításai szerint a költségvetési hiány idén 5,7 billió rubel, jövőre 3,8 billió rubel, a 2027–2028-as időszakban pedig összesen további 6,7 billió rubel lesz.
A hatóságok egyértelműen keresik a költségvetési helyzet stabilizálásának módjait, és ennek érdekében emelik az adókat és csökkentik a kiadásokat – mondta Szergej Szuverov, az Aricapital Management Company befektetési stratégája. Bár az adóterhek emelése javíthatja a költségvetési bevételeket, „hatással lesz a fogyasztói keresletre is, és így lassíthatja a gazdasági növekedést” – figyelmeztet Szuverov.
Az orosz kormány idén már végrehajtotta az elmúlt évtizedek legátfogóbb adóreformját: emelte a társasági adót, bevezette a differenciált személyi jövedelemadó-skálát, és emelte az adókat és a jövedéki adókat, többek között az üzemanyagokra is. A Pénzügyminisztérium becslései szerint ez idén 3,6 billió rubelt, 2025 és 2030 között pedig 17 billió rubelt hozhat a költségvetésbe.
Oroszország gazdasága az ukrajnai háború miatt bevezetett szigorúbb nyugati szankciók ellenére is tovább növekedett. A GDP növekedése azonban várhatóan 4,3%-ról 1% körüli szintre lassul, az infláció pedig 8% felett marad, miközben a munkaerő nagy része és a bevételek 40%-a jelenleg a védelemre irányul.
Az állami kiadások tartják életben az orosz gazdaságot, de továbbra is a háborús finanszírozás marad a prioritás. Mivel Putyin elégedetlenségét fejezte ki a gazdasági lassulás miatt, és egyúttal ragaszkodik az ukrajnai felőrlő háború finanszírozásának folytatásához, komolyabb költségcsökkentésekre kevés az esély.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy érvényben marad az úgynevezett költségvetési szabály: eszerint minden olyan energiahordozókból származó többletbevétel, amely meghaladja az orosz kormány által meghatározott célárat (jelenleg 60 dollár/hordó a kőolaj esetében), automatikusan az állami tartalékalapba kerül.
A tartalékalap, amely elkülönül az ország központi banki tartalékaitól, jelenleg körülbelül 4 billió rubel likvid eszközzel rendelkezik, amely szintén felhasználható a hiány fedezésére. Idén a kormány 447 milliárd rubelt tervez felhasználni az alapból.
Putyin, aki 2024-ben megígérte, hogy 2030 előtt nem fog jelentős változásokat végrehajtani az adórendszerben a 2025-ben bevezetett adóemelések után, szeptember 5-én arra kérte a kormányt, hogy a bevételeket ne adóemeléssel, hanem a termelékenység növelésével növelje.
A Reuters által idézett források szerint azonban a szövetségi költségvetésben szinte alig maradt tere a kiadások csökkentésének. A katonai kiadásokat érinteni nem lehet, míg a szociális szférában végrehajtható mérsékelt visszavágások nem jelentenének számottevő megtakarítást.
„Olyan ez, mint amikor valaki egy malacot próbál megnyírni – sok a visítás, de nincs jelentős nyereség” – mondták az említett források. „Ha le tudnánk vágni 1-2 billió rubelt, az már számítana – de ilyen tételek egyszerűen nincsenek. Pár milliót vagy legfeljebb néhány százmilliót lehet megspórolni.”
